A központi írásbeli felvételire vizsgára, illetve a középiskolákba való jelentkezés nem váltja ki egymást. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket és linkeket.
December 6-ig kell jelentkezniük a központi írásbeli felvételi vizsgára azoknak a diákoknak, akik olyan középiskolába jelentkeznek, amely az írásbeli eredményét is figyelembe veszi. A jelentkezést bármelyik vizsgaszervező középiskolába be lehet nyújtani, attól függetlenül, hogy később felvételizik-e az intézménybe a tanuló. A vizsgát január 18-án írják a diákok: a jelentkezési lapról és a vizsgaszervező iskolák listájáról itt találtok információt.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatójában felhívja a figyelmet: ez a jelentkezési lap csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, a középfokú iskolákba való jelentkezéshez másikat kell majd használni. A 8. évfolyamos diákok esetében a jelentkezési lapok, illetve az összes megjelölt iskolát és tanulmányi területet tartalmazó tanulói adatlap kitöltését az általános iskola szervezi meg.
A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők esetében a dokumentumok előállításában közreműködhet az általános iskola, de a szülő egyénileg is intézheti a jelentkezési lapok és a tanulói adatlap kitöltését a KIFIR felületén. A külföldi iskolába járó diákok szüleinek önállóan kell intézniük a jelentkezést. Ezekkel kapcsolatban 2020. január első felében hoznak nyilvánosságra további információkat. A középiskolákba való jelentkezés határideje február 19.
A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
Középiskolai felvételi 2020-as tudástár: itt vannak a legfontosabb dátumok, szabályok
Nemsokára beindul a középiskolai felvételi szezon is, hiszen múlt héten nyilvánosságra hozták a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját. Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat és szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
