Hamarosan kezdődik a középiskolai jelentkezési időszak. A legfontosabb szabályokról, határidőkről már sokszor írtunk. Most összeszedtük a legfontosabb infókat a KIFIR-rendszeréről.
Ahogy korábban már írtunk róla, a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező diákok a felvételi ügyeket önállóan – az általános iskola közreműködése nélkül – is intézheti, ezért érdemes alaposan átolvasni a legfontosabb információkat.
A jelentkezéshez a szülőknek pedig a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program felületét kell majd használnia, tehát azoknak, akik egyénlieg fognak jelentkezni, jól kell ismernük ezt a rendszert is.
De mi is az a KIFIR?
Az Oktatási Hivatal egységes beléptető felületet alakított ki KIFIR Középfokú felvételi információs rendszer néven - írja a hivtal.
Az egységes felület célja, hogy mind a szülők és jelentkezők egy helyen értesülhessenek a felvételi eljárást érintő aktuális hírekről teendőkről és határidőkről. Itt már most megtalálhatjátok a felvételi fontosabb dátumainak, szabályainak és feltételienke listáját.
Így alakítják ki a középiskolai tanulmányi területeket - itt a legfrissebb lista
Nyilvánosságra hozta a 2019/2020. tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási alapját az Oktatási Hivatal.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
