Átalakítják a szakképzést: itt olvashattok a középiskolában tanulható szakmákról

2020. szeptember elsejétől radikálisan lecsökken és átalakul azoknak a szakmáknak száma, amelyet a középiskolai tanulók szerezhetnek meg. A képesítésekről tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely átalakította a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák rendszerét. További változás, hogy a szakgimnáziumokat technikumnak fogják hívni, a szakközépiskolák új neve pedig szakképző iskola lesz.

A 174 alapszakmáról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából tájékoztató füzetet készített, amelyet októberben juttatnak el többek között a szakképzési centrumokhoz és az általános iskolákba, a középiskolai jelentkezés előtt álló diákok így majd ebből tájékozódhatnak. A kiadvány ugyanakkor elérhető online is, az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján: ide kattintva olvashatjátok.

A tájékoztató füzetben ágazatonként szerepelnek a technikumban, illetve a szakképző iskolákban megszerezhető szakmák, az egyes szakképzettségek leírásában pedig a megszerezhető tudásról, a kompetenciaelvárásokról és a munkakörrel járó feladatokról lehet olvasni. Az IKK honlapján emellett a régi és az új ágazatok és szakmák közötti fordítókulcsot, illetve térképes és lista szerinti iskolakeresőt is találtok.

Cikksorozatban dolgoztuk fel, hogy mely szakmák tűnnek el, illetve alakulnak át a nyolc képzési területen: ezekről itt olvashattok. A szakképzés átalakításával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Arról, hogy hogyan szerezhettek szakmát jövő szeptembertől érettségi után, itt olvashattok:

Átalakítják a szakképzést: mit és milyen formában tanulhattok jövő szeptembertől?

Szerezhettek-e szakmát ingyen, ha már van érettségitek, és hány éves lesz a képzés? Hol nézhettek utána a 2020 szeptemberétől érvényes szakmalistának? Olvasói kérdésre válaszolunk.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.