Itt a 2020-as középiskolai rangsor: ezek a legjobb egyházi iskolák

Az egyházi gimnáziumok rangsorát az idén is a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium vezeti, a második helyet a szintén budapesti Piarista Gimnázium, a harmadikat pedig a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium és Szakkollégium szerezte meg. Újságárusoknál a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

  • Eduline

A tavalyi évhez hasonlóan az idén is a fővárosi Deák Téri Evangélikus Gimnázium vezeti az egyházi iskolák rangsorát, a Piarista Gimnázium a tavalyi ötödik helyről a dobogó második fokára ugrott. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium és Szakkollégium eggyel hátrébb, a másodikról a harmadik helyre csúszott.

Rang (egyházi gimnáziumok)

Intézmény
1.Deák Téri Evangélikus Gimnázium (Budapest)
2.Piarista Gimnázium (Budapest)
3.Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium és Szakkollégium
4.Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Gödöllő)
5.Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (Budapest)

"Összesen huszonkét egyházi iskola jutott be a legjobb száz közé, ebből nyolc az első ötvenbe. E huszonkét intézményből tizenhét a katolikus, három a református, kettő az evangélikus egyházhoz tartozik. A régi iskolarendek által fenntartott gimnáziumok közül kettő-kettő jutott be a top százba a bencésektől, a ciszterciektől és a ferencesektől, egy-egy a jezsuitáktól és a premontreiektől" - olvasható a kiadványban, amelyből az is kiderül: a huszonkét egyházi gimnáziumból csak hét budapesti, a többi vidéki. A legjobb vidéki gimnáziumok rangsorát itt találjátok.

Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?

Ahogy az előző években, úgy az idén három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2018-as kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.

„Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolák munkája ennél sokkal komplexebb, és eredményességük számos más – gyakran nehezebben mérhető – tényezőben is megmutatkozik. Ezért a megítélésüknél a rangsorbeli helyezések mellett a szülőknek és a diákoknak a középiskolákról rendelkezésre álló további információkat is javaslunk figyelembe venni, mint ahogy a TOP 100 iskola bemutatása során mi is többről szólunk, mint a puszta rangsorokról” – olvasható a kiadványban.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.