Átalakítják a szakképzést: ezen a területen csak a szakmák negyede marad meg

2020. szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a szakképzésben megszerezhető szakmák rendszere, sok képzés eltűnik vagy módosul. A következő napokban képzési területenként nézzük meg, mi változik a szakmák listáját tartalmazó új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Harmadik rész: társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz.

A 2019-es Országos Képzési Jegyzékben még 48 társadalomtudományi, gazdasági, illetve jogi képzés szerepelt, az új jegyzékben viszont már csak 11 ilyen képzést találni.

Teljesen eltűntek - az eddig kizárólag tanfolyami formában megszerezhető - könyvtári és levéltári képzések, és nem indul üzleti szolgáltatási munkatárs képzés sem. A pénzügy, bank és biztosítás tanulmányi terület sem szerepel az új jegyzékben, így nem lehet majd biztosítási tanácsadónak, közbeszerzési referensnek, pénzügyi termékértékesítőnek, illetve szakképesített bankreferensnek sem tanulni.

A nagy- és kiskeredelem tanulmányi területen négy képesítést lehet megszerezni jövő szeptembertől: kereskedelmi és webáruházi technikusnak ötéves technikumban, kereskedelmi értékesítőnek - amely a jelenlegi kereskedő és kereskedelmi képviselő képzéseket váltja - pedig hároméves szakképző iskolában lehet majd tanulni. Érettségi utáni felnőttoktatásban két év alatt lehet majd megszerezni ezeket a szakmákat. A bolti előkészítő, illetve a pénztáros képesítéshez 300-400 órát kell majd tanulni tanfolyami formában. Az új jegyzék szerint többet nem lehet majd tanulni - legalábbis önálló szakmaként - például becsüsnek, boltvezetőnek, ingatlanközvetítőnek, mozgóképterjesztő és -üzemeltetőnek.

A könyvelés és adózás tanulmányi területen két szakma marad meg 2020. szeptembere után: pénzügyi-számviteli ügyintézőnek és vállalkozási ügyviteli ügyintézőnek is technikumban lehet majd tanulni, érettségi után pedig két év alatt lehet megszerezni ezeket a képesítéseket. Megszűnik többek között az adótanácsadó képzés, a különböző adófajtákra specializálódott szakértői képzések, az államháztartási, pénzügyi szervezeti és vállalkozási mérlegképes könyvelő szakma, az államháztartási ügyintéző és a vállalkozási és bérügyintéző képesítés is.

Ezek a szakmák tűnnek el az oktatás területén jövő szeptembertől

2020. szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a szakképzésben megszerezhető szakmák rendszere, sok képzés eltűnik vagy módosul. A következő napokban ágazatonként nézzük meg, mi változik a szakmák listáját tartalmazó új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Első rész: oktatás.

A menedzsment és igazgatás területen három képzés indítható a következő tanévtől: közszolgálati technikusnak - közigazgatási ügyintéző és rendészeti technikus szakmairánnyal -, színház- és rendezvénytechnikusnak - színpad-, porond-, színpadi hang-, színpadi világítás- és színpadi vizuáltechnikus szakmairányokkal - és közművelődési munkatársnak - jelenleg közművelődési szakember a képzés neve - is technikumban lehet majd tanulni, ahol a diákok öt év alatt szerezhetnek szakmát. Érettségi után két évig tart a képzés. Ebben a képzéscsoportban megszűnik többek között a kis- és középvállalkozások ügyvezetője, a közösségfejlesztő animátor, a nonprofit menedzser, a pályázati-támogatási asszisztens és a rendezvényszervező képesítés is.

A titkársági és irodai munka területén az eddigi - iskolai rendszerű és tanfolyami formában is megszerezhető - irodai titkár képesítést a számítógépes adatrögzítő váltja majd, amelyhez egy 320-480 órás tanfolyamra lesz szükség, iskolai rendszerben nem lehet majd megszerezni.

A munkahelyi ismeretek területen csak egy képzés lesz: idegen nyelvű ipari és kereskedelmi technikusnak - gépjárműgyártás, általános gyártás és kereskedelmi logisztika szakmairányokkal - az ötéves technikumokban lehet majd tanulni, érettségi után pedig két év alatt lehet megszerezni a képesítést. Megszűnik önálló szakmaként az idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző, illetve az idegennyelvű ügyfélkapcsolati szakügyintéző képesítés, és nem indul az eddig tanfolyami formájú migrációs ügyintéző képzés sem.

A szakképzés átalakításáról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Újabb szakképzési lista: ezekre a képzésekre sem lehet már jövőre jelentkezni

2020. szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a szakképzésben megszerezhető szakmák rendszere, sok képzés eltűnik vagy módosul. A következő napokban ágazatonként nézzük meg, mi változik a szakmák listáját tartalmazó új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Második rész: humán tudományok és művészetek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.