Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat.
Múlt hét pénteken 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a köznevelési törvény módosító javaslatát. A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni. Azonban a többi javaslatot elfogadta a kormány.
Alternatív kerettanterv: bizonyos szempontoknak kell megfelelni
„A Waldorf-iskolák szempontjából rendkívül aggályosnak találjuk a köznevelési törvény tervezett változtatásait. Amennyiben a módosítások elfogadását követően alkalmazásra kerülnek, azok lényegében ellehetetleníthetik az iskoláinkban a Waldorf-pedagógiai szerinti működést” – írta korábban a Magyar Waldorf Szövetség sajtóközleményében. Az alternatív kerettantervekről szóló módosítást azonban elfogadta a kormány.
PSZ: a köznevelési törvény módosítása tovább csorbítja az iskolák szakmai autonómiáját
Az elfogadott módosítások tovább csorbítják az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját, a szülők önrendelkezési jogát - így reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a köznevelési törvény módosítására.
A törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak. Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. A Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól.
Óvoda: csak négyéves korig lehetne felmentést kérni
Az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt - áll a szabályozásban.
Csökkentenék az óvodai felmentés korhatárát, legkésőbb négyéves kortól minden gyerek óvodás lesz
Csak négyéves korig lehet majd felmentést kapni az óvoda alól - ezt is tartalmazza a köznevelési törvény módosító javaslata.
A jegyző - 2020. január 1-jétől azonban már egy a kormány által kijelölt szerv - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.
Magántanulói jogviszony: tankötelezettség iskolába járással teljesíthető
Hiába tiltakoztak a szülők és tanárok a törvénymódosítás ellen, a magántanulói jogviszonyt szeptember 1-jétől az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül az egységes jogalkalmazás érdekében.
Magántanulói jogviszony helyett: ez a lehetőség marad
A magántanulói státuszon kívül egy másik módja is van az iskolán kívüli tanulásnak, és azon a köznevelési törvény módosító javaslata sem változtatna.
A törvény kimondja: tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítésére határozott időre egyéni munkarendet kérhetnek neki.
Igazgatók juttatása: munkateljesítménytől függő ösztönzési kereset
A módosítás tartalmazza, hogy a kormány rendeletben az intézményvezetők részére az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a munkateljesítménytől függően ösztönzési kereset-kiegészítést állapíthat meg. A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógusnak, és ezek eredményes végrehajtásáért - a pedagógus illetményén felül - céljuttatás jár.
Tankönyvek
A tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
