Az elfogadott módosítások tovább csorbítják az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját, a szülők önrendelkezési jogát – így reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a köznevelési törvény módosítására.
„A PSZ elnöke már a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT) június 20-án tartott ülésén jelezte: határozottan tiltakozik az igazgatói pályázatok véleményeztetésének eltörlése miatt, mert alapvetően csorbítja a helyi demokráciát, ha nem szólhatnának bele a pedagógusok, a szülők és a diákok abba, hogy ki lesz az iskola igazgatója” – olvasható pénteki közleményükben.
Hozzáteszik: egyetértenek azokkal a kifogásokkal is, amelyek az alternatív oktatási intézmények jövőjét látják veszélyben, „holott ezek az iskolák értékes, nélkülözhetetlen tudással és módszertannal gazdagították a pedagógiát. Figyelemre méltó, hogy ezt a módosítást utóbb, egyéni indítványra „illesztették be”.
Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: egyetlen ponton változtattak
Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
A PSZ szerint a magántanulói státusz eltörlése aránytalanul korlátozza a szülők neveléshez való jogát, az iskoláknál kellene hagyni a tanulókra vonatkozó döntési jogköröket.
„A tankönyvpiac beszűkítése, teljes államosítása nehéz helyzetbe hozza a pedagógusokat, nagyban korlátozza módszertani szabadságukat. A PSZ nem ért egyet a magánkiadók teljes kiszorításával. Szakmailag erősen kifogásolható az a módosítás, amely megszüntetné a rugalmas iskolakezdést, és 6 éves koruk betöltése után a lehető legtöbb gyermeket beiskolázna. A PSZ Óvodapedagógiai Tagozata szerint - miként az többször nyilvánosságra került - a mostani rendszerben, amelyben az óvodapedagógusok a szülőkkel együttműködve is eldönthetik, hogy egy gyermek kellően iskolaérett-e, kifogástalanul működik, így nem volt szakmai indok a változtatásra” – írják.
A Pedagógusok Szakszervezete ismét nehezményezi, hogy a törvénymódosítást - az EMMI-vel tavasszal megkötött stratégiai megállapodás ellenére - nem kapta meg előzetesen.
A PSZ követelései (béremelés, óraszámcsökkentés) csaknem egy évig tartó tárgyalások után sem vezettek eredményre, ezért a szakszervezet megkezdte a felkészülést az őszi tiltakozó akciókra.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
