Csökkentenék az óvodai felmentés korhatárát, legkésőbb négyéves kortól minden gyerek óvodás lesz

Csak négyéves korig lehet majd felmentést kapni az óvoda alól - ezt is tartalmazza a köznevelési törvény módosító javaslata.

  • Eduline

Öt- helyett csak négyéves korig kérhető felmentés az óvoda alól - írta meg a Magyar Nemzet a köznevelési törvény módosító javaslata alapján. A szülők tehát gyermekük négyéves koráig kérhetnek felmentést az óvodáztatás alól, ha valamilyen okból visszatartanák, május 25-ig be kell nyújtani az erre vonatkozó kérelmet.

Kiemelik azt is, ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor erre a feladatra csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki. A létszámadatok megfelelő nyilvántartása érdekében pedig oktatási azonosítót kapna minden olyan hároméves is, aki nem kezdi meg időben az óvodát - írják, hozzátéve: az adatok szerint a gyerekek tíz százaléka nem kezdi meg időben az óvodát, miközben felmentést sem kérnek a szülők.

A miniszter állami szervhez telepítené a kötelezettség teljesítésének felügyeletét. A javaslat ezért felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben jelölje ki azokat a szerveket, amelyek engedélyt adhatnak a felmentésre.

Így változott az óvodások száma az elmúlt években

Hogyan változott az elmúlt években az óvodai férőhelyek és az óvodások száma? Mutatjuk.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.