Több lépcsőben vezetik be az új NAT-ot, valamennyivel csökkentik a diákok óraszámát

Az első és az ötödik évfolyamon biztosan bevezetik az új Nemzeti alaptantervet (NAT) 2020-ban, a kilencedik évfolyamon azonban várhatóan csak 2021-ben – írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline

A lap Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ (KK) elnökét idézi, aki a Nemzeti Pedagóguskar budapesti szervezetének szakmai napján azt mondta, valamennyivel csökkenni fog a diákok óraszáma, de nem jelentősen. Az viszont szemléletváltást jelent, hogy nem kötelező óraszámokat határoznának meg az egyes tárgyakhoz, hanem maximumokat, aminél kevesebb idő alatt is át lehet venni az előírt tartalmat.

Hozzátette: a szabadon választható órakeretet sem kell feltétlenül megtölteni. Kitért arra is, hogy személyes véleménye szerint jóval kevesebb tanóra kellene, ám a drasztikus csökkentés egy lépésben nem megoldható.

A KK elnöke hozzátette: a minisztériumi egyeztetéseken szó van a pedagógusok heti kötelező óraszámáról is. A tanári szakszervezetek szeretnék, ha visszaállítanák a korábbi fix 22 órát. „A heti 22 ideális, de több szempontból elérhetetlen. A saját javaslatom ezzel kapcsolatban, hogy amíg nem nyúlunk a NAT-hoz, addig nem érdemes változtatni, mert ugyanezt az óratömeget így is, úgy is le kellene tanítani, legfeljebb túlórában. Ha a NAT szerinti tanulói óraszámcsökkentés megvalósul, akkor lejjebb vihető a tanárok óraszáma is” – idézi Hajnal Gabriellát a lap.

Csökkenthetik a pedagógusok kötelező óraszámát?

Igyekeznek csökkenteni a pedagógusok terheit, az előírt órakeretet 24 órára levinni - erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár egy közoktatási konferencián.

A pedagógusfizetésekre is kitért: azt mondta, a minisztérium emelni akarja a béreket, erről több javaslat is van. A Klebelsberg Központnak olyan javaslata is van, hogy a pályakezdők bérét emeljék – főiskolai végzettség esetén 220 ezer, egyetemi diploma esetén 230 ezer forintos kezdőbérről induljanak a jelenlegi 195-203 ezer forint helyett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.