Rengeteget túlóráznak a brit tanárok, és ezért nem kapnak pénzt

Egy friss elemzés szerint az Egyesült Királyság tanárai hetente 9 millió túlórát dolgoznak - fizetés nélkül.

  • Eduline

A friss adatok szerint az Egyesült Királyság tanárai többet túlóráznak, mint bármelyik másik szektor dolgozói. A kutatást végző Trades Union Congress (TUC) szerint ez akár évente 462 millió órát is jelenhet - írja a tes.

A szakszervezetek által készített hivatalos elemzések szerint a tanárok hetente átlagosan 12,1 órát dolgoznak fizetés nélkül. Az általános iskolákban dolgoznak a legtöbbet a tanárok (13 órát), az óvodák dolgozói 6,4 órát töltenek fizetetlen túlórával, a középiskolai tanárok pedig ennek kétszeresét, 12,8 órát dolgoznak hetente plusz javadalmazás nélkül. Ez magasabb szám, mint a jogi, az idegenforgalmi, valamint a pénzügyi, marketing szektorban dolgozók túlóráinak száma.

A szakma egészét figyelembe véve a kutatás készítői  úgy számították, hogy minden évben 735 ezer tanár túlórázik fizetés nélkül.

A helyzet már egy ideje tarthatatlan, ugyanis egy korábbi felmérés is rávilágított, a brit tanárok dolgoznak legtöbbet az egész világon. A brit oktatási minisztérium már korábban is tett ígéretet arra, hogy csökkenti a tanárok túlterheltségét, a pedagógusok mégis egyre jobban aggódnak a jelenlegi helyzet miatt.

Rosszul járnak az idősebb pedagógusok? Túl alacsony a túlóradíj a PDSZ szerint

Az idősebb pedagógusok számára hátrányos megállapodásokat akarnak kötni a tankerületi központok - írja Facebook-oldalán a PDSZ.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.