"Egy combos összeg": kifizettetné a pedagógusok túlóráit a PDSZ

Részletes jogi állásfoglalást tett közzé a pedagógusok túlóráiról a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely az összes tankerületi központnak és a szakképzési centrumoknak is elküldi a dokumentumot.

  • Eduline

A PDSZ Facebook-oldalán két hete azt közölte: a ki nem fizetett túlórák ügyében nem lehet sztrájkot szervezni, ebben az ügyben bírósághoz kell fordulni. A szervezet hozzátette: levélben szólítják fel az összes munkáltatót, így a tankerületi központokat és a szakképzési centrumokat is, hogy fizessék ki a pedagógusok túlmunkáját.

„Ezt nyilvánvalóan nem fogják megtenni, úgyhogy a következő lépés a perek indítása. Három évre visszamenőleg lehet követelni az elmaradt járandóságokat, így elég rendes összegekről van szó. A jogvitában a PDSZ tagjainak a PDSZ jogásza segít, képviseli is őket a bíróságon. Ehhez tudni kell, hogy az eseti helyettesítés az, amit a kötött munkaidő terhére - azaz pluszpénz fizetése nélkül - el lehet rendelni” – írták.

A PDSZ jogi állásfoglalását hétfőn tette közzé a Facebookon:

Ezt „minden tankerületi központ és szakképzési centrum vezetője is meg fog kapni, nem beszélve a középirányító szervekről (KK és NSZFH), mivel a következő költségvetésbe egy combos összeget tervezni kell a ki nem fizetett és az ez évben várható rendkívüli munkavégzések ellenértékére”.

Fizessék ki a túlórapénzt - ezt kéri levélben a PDSZ a pedagógusok munkáltatóitól

Levelet küld a tankerületi központoknak és a szakképzési centrumoknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ): azt kérik a pedagógusok munkáltatóitól, fizessék ki a túlórákat.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.