Fizessék ki a túlórapénzt - ezt kéri levélben a PDSZ a pedagógusok munkáltatóitól

Levelet küld a tankerületi központoknak és a szakképzési centrumoknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ): azt kérik a pedagógusok munkáltatóitól, fizessék ki a túlórákat.

  • Eduline

„Az a helyzet, hogy a sztrájktörvény szerint a ki nem fizetett túlórák ügyében nem lehet sztrájkot szervezni, mivel ez esetben van jogorvoslati út (bíróság)” – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Facebook-oldalán, hozzátéve: a szakszervezet országos választmányának határozata alapján elkészül egy levél, amelyben felszólítják a munkáltatókat, így a tankerületi központokat és a szakképzési centrumokat is, hogy fizessék ki a túlmunkát.

„Ezt nyilvánvalóan nem fogják megtenni, úgyhogy a következő lépés a perek indítása. Három évre visszamenőleg lehet követelni az elmaradt járandóságokat, így elég rendes összegekről van szó. A jogvitában a PDSZ tagjainak a PDSZ jogásza segít, képviseli is őket a bíróságon. Ehhez tudni kell, hogy az eseti helyettesítés az, amit a kötött munkaidő terhére - azaz pluszpénz fizetése nélkül - el lehet rendelni” – írják.

Kiemelik: „ami nem minősül eseti helyettesítésnek (pl. ha nem pályáztatják meg a megüresedett álláshelyet, ill. ha előre tudható a távollét - pl. felmentési idő a nyugdíjba vonulás előtt), és a munkaidő-beosztástól eltérő foglalkoztatás - egy héten belül elrendelt helyettesítés -, azokra az a Munka törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni”.

„Ettől eltérően - az Mt. 97. § (5) bekezdése szerint -, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a helyettesítés előtt négy nappal (egészen pontosan a 96 órával) kell elrendelni a munkavégzést, de kiemelendő, hogy ez csak olyan eseti helyettesítésre vonatkozik, amikor nem tudható előre a távollét (pl. betegség, hirtelen közbejövő más esemény)” – teszik hozzá.

A PDSZ kiemeli azt is, a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás jár olyan eseti helyettesítésekért, amelyekkel a pedagógus a tanítási éven belül 30 napon át heti 26 óránál több órát tart meg. „Tudomásunk szerint eddig ez utóbbi esetben fizettek a helyettesítésért, ill. többletórákért, de a feljebb felsoroltak alapján jellemzően nem” – zárják a Facebook-posztot.

Túl alacsony túlóradíjat kapnak a tanárok? A Klebelsberg Központ szerint majdnem mindenki jól jár

A 420 ezer forint vagy az alatti alapfizetéssel rendelkező pedagógusok magasabb túlóradíjat kapnak, mint eddig - így reagált a Klebelsberg Központ a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Facebook-posztjára.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.