A 420 ezer forint vagy az alatti alapfizetéssel rendelkező pedagógusok magasabb túlóradíjat kapnak, mint eddig - így reagált a Klebelsberg Központ a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Facebook-posztjára.
"A PDSZ FB oldalán megjelent információk ténybeli tévedéseket tartalmaznak a túlóradíj számításával kapcsolatban. Az intézkedésnek köszönhetően a 420 ezer forint vagy az alatti alapfizetéssel rendelkező pedagógusok magasabb túlóradíjat kapnak, mint a 2017. december 31-ig hatályos kollektív szerződés szerinti számítási modell esetében, vagyis a tanárok döntő többsége, több mint 95 százaléka számára kedvezőbb a fenntartó tankerületi központok által felkínált összeg. Szó sincs semmiféle átalány megállapodásról, ami a szakszervezet közösségi oldalán szerepel" - idézi a Klebelsberg Központot a Népszava.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Facebook-oldalán azt közölte, az idősebb pedagógusok számára hátrányos megállapodásokat akarnak kötni a tankerületi központok a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő feletti órák megtartásának díjazásáról.
A PDSZ szerint a Klebelsberg Központ azt ajánlja, hogy az óradíj összege egységesen 3045 forint legyen - mindegy, hogy a túlórázó pedagógus hét vagy éppen harminc éve tanít. Pedig a szakszervezet szerint a túlmunka díja a munka törvénykönyve alapján az egy órára eső alapilletmény 150 százaléka lenne (ezt úgy kell kiszámolni, hogy a bruttó havi alapilletményt el kell osztani 174-gyel).
Egyedül vagyok angoltanár két iskolában - rengeteget túlóráznak a tanárhiány miatt a pedagógusok
Döcögősen indult a tanév sok pedagógus számára. Saját óráik mellett hiányzó kollégáik óráit is meg kell tartaniuk azoknak, akik olyan iskolában dolgoznak, amely még mindig keres pedagógusokat egy-két, rosszabb esetben három-négy álláshelyre - a helyettesítésért pedig egy fillért sem kapnak. Három héttel a tanévkezdés után még mindig hemzsegnek a tanári álláshirdetések az álláshirdető oldalakon és a Facebookon.
A Klebelsberg Központ azt közölte, hogy az egységesség érdekében javasolták a tankerületi központnak, hogy a mindenkori vetítési alap - ez évek óta 101 500 forint - 3 százalékban határozzák meg a túlóradíjat.
"A Klebelsberg Központ mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy a többletmunkáért járó juttatásokat emelni szükséges, hogy valódi anyagi elismerést kapjanak azok a pedagógusok, akik plusz feladatokat vállalnak az intézményekben. Ennek érdekében növelték meg jelentősen 2017. szeptember 1-től a tankerületi központok az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és az intézményvezető-helyettesi pótlékokat is, lehetővé téve az intézményvezetők számára a differenciálást is. Ennek következtében például az osztályfőnöki pótlék finanszírozott kerete több mint a duplájára emelkedett, az iskolák igazgatói pedig eldönthették a nevelőtestülettel közösen, hogy mindenki egységesen, vagy pedig az elvégzett munka minősége alapján kapja meg az emelést" - írják.
Elmondta a Klebelsberg Központ elnökhelyettese, szerinte mennyit túlóráznak a tanárok
0,27 - a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese szerint átlagosan ennyi túlóra jut egy teljes állásban dolgozó pedagógusra. Hajnal Gabriella szerint nincs tanárhiány, sőt úgy látja, a pedagógusok véleményét pedig soha olyan széles körben még nem kérte ki egyetlen kormány sem, mint most.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
