Döcögősen indult a tanév sok pedagógus számára. Saját óráik mellett hiányzó kollégáik óráit is meg kell tartaniuk azoknak, akik olyan iskolában dolgoznak, amely még mindig keres pedagógusokat egy-két, rosszabb esetben három-négy álláshelyre - a helyettesítésért pedig egy fillért sem kapnak. Három héttel a tanévkezdés után még mindig hemzsegnek a tanári álláshirdetések az álláshirdető oldalakon és a Facebookon.
"Bármilyen szakos", matematika-fizika, angol, testnevelés, informatika, történelem szakos tanári állásokat is hirdetnek még a közszféra hivatalos álláskereső portálján, a Közigálláson. A "tanár" szóra rákeresve még mindig több mint hatszáz találatot dob ki a hirdetési oldal, ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy sok osztálynak még mindig nincs saját fizika-, kémia- vagy éppen angoltanára, hanem azt is, hogy a meglévő pedagógusoknak a "hivatalos" óraszámuknál jóval több órát kell tartaniuk.
Helyettesítés: ingyen vagy pénzért?
Úgy tűnik, Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke a rengeteg álláshirdetés ellenére nem aggódik, egy csütörtöki adott interjúban azt mondta, „a tankerületi központok megoldották, hogy minden diák megkapja a szükséges szakos ellátást (…) ott, ahol valamelyik szakon tanárhiány volt, áttanítással, fizetett túlmunka elrendelésével lehet orvosolni a helyzetet addig, amíg nem sikerül betölteni az állásokat.
Az eduline-nak nyilatkozó pedagógusok szerint azonban szó sincs „fizetett túlmunkáról”, erre jogszabály sem kötelezi a tankerületeket. Egy 2013-as rendelet alapján a neveléssel-oktatással lekötött heti maximális munkaidő, vagyis 26 óra feletti „eseti” helyettesítést el lehet rendelni például akkor, ha az iskolában egy adott munkakör nincs betöltve, és még tart a pályázati eljárás, vagy - ahogy a jogszabály finomkodva fogalmaz - az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, vagyis az intézmény nem talált például fizika, földrajz, angol vagy éppen informatika szakos tanárt.
A gyakorlatilag ingyen kért helyettesítés hetente nem haladhatja meg a heti hat órát, és - elvileg - egy tanévben legfeljebb harminc napon kötelezhetik a pedagógusokat arra, hogy megtartsák kollégáik óráját. Ez azonban azt jelenti, hogy a tanév eleje óta tanárhiánnyal küzdő iskolákban 26 helyett akár 32 órát is tarthatnak a pedagógusok, és ezért egy fillér pluszpénzt sem kapnak.
„Egyedül vagyok angoltanár két iskolában”
„Valamelyik nap egy középiskolai angoltanárnő édesanyja hívott fel. Azt mondta, a lánya heti 32 órában tanít angolt, mert nincs rajta kívül nyelvtanár. A csoportbontást végképp nem tudják megoldani” - említett egy példát az eduline-nak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, aki úgy látja, a tanárhiány már nem csak a kisebb településeket érinti, hanem a nagyvárosokat is, sőt a budapesti iskolákban is egyre komolyabb gondot jelent. "A szakképzésben mérnöktanárok nincsenek, nyugdíjba mentek a szakoktatók, gyógypedagógusokból is óriási hiány van, többek között logopédusokból, utazó logopédusokból, det ermészettudományi tárgyat tanítók körében is nagy hiány van, és nyelvtanári, valamint informatika szakos pozíciókra sincs jelentkező" - teszi hozzá.
A Facebookon is számos hasonló történetről számolnak be pedagógusok. „Egyedül vagyok angoltanár két iskolában. Most elkaptam valami nyavalyát, két napig merek itthon lenni. Hétfőn akárhogy is van, mennem kell. Ja, és 60 éves vagyok” - írja egy nyelvtanár.
Az egyik oktatási Facebook-csoportban rengeteg komment érkezett ahhoz a poszthoz, amelyben egy pedagógus jelezte: nem ritka, hogy nem saját tantárgyukat kell tanítaniuk, amikor helyettesítenek. Így fordulhat elő, hogy magyartanár fizikaórát, angoltanár történelmet, matektanár testnevelést tart, akár napokig. „Infó, ének, tesi, vizuális kultúra, állampolgári ismeretek már nagyon mennek nekem is” - ez áll az egyik tanár kommentjében.
Már a Vaterán és a Jófogáson is tanárokra vadásznak az iskolák, akkora a pedagógushiány
Már az apróhirdetési oldalakon, például a Vaterán és a Jófogáson is egymást érik az iskolai álláshirdetések, sok tantestületből ugyanis még szeptember 1-jén is több pedagógus hiányzott. Van olyan budapesti általános iskola, ahol az első osztályosoknak a tanévnyitó előtt egy nappal még nem volt tanítójuk, máshol már meg sem lepődnek, ha egy kolléga bejelenti: más szakmában próbál szerencsét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
