Közzétette a központi középiskolai felvételi előzetes eredményeit az Oktatási Hivatal. Az adatokból kiderül: a diákoknak idén is a matematikateszt ment nehezebben, az átlagpontszám pedig mind a három évfolyamon alacsonyabb, mint a tavalyi.
Kevesebb pontot szereztek a nyolcadikosok az idei középiskolai központi felvételin, mint a tavaly felvételiző általános iskolások – derül ki az Oktatási Hivatal oldalán közzétett előzetes adatokból. A maximális 100 pontból átlagosan 49,5 pontot gyűjtöttek azok a nyolcadikos diákok, akik január 19-én kitöltötték a felvételi tesztet magyarból és matematikából.
Idén is matematikából születtek gyengébb eredmények, az átlagpontszám az ötvenszázalékos eredményt sem éri el: a maximális 50 pontból átlagosan 19,5-öt szereztek a vizsgázók. Ez valamivel magasabb, mint a 2018-as eredmény (tavaly 18,3 volt a nyolcadikosok átlagpontszáma), ám alacsonyabb, mint a két évvel ezelőtti 20,4-es átlagpontszám. Magyarból 29,9 pont az átlag – ennél tavaly és tavalyelőtt is magasabb pontszámok születtek, akkor 32,9 és 31,2-es átlageredményt produkáltak a végzős általános iskolások.
A vezető gimnáziumok átlagpontszáma ennél természetesen jóval magasabb: az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) például az elsőként, már a vizsga másnapján közzétette az ott felvételit író diákok átlagpontszámát: a nyolcadikosok magyarból 34,2, matematikából 28,1 pontot szereztek. Az Eötvös József Gimnáziumban tesztet író nyolcadikosok átlageredménye magyarból 39,6, matematikából 35,6 pont, míg a győri Révai Miklós Gimnáziumban 37 és 30 pont.
A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban a nyolcadikosok átlageredménye magyarból 32,6 pont, matematikából 22,1 pont, az Óbudai Árpád Gimnáziumban 32,5 és 25,9 pont. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban felvételit írók átlagpontszáma magyarból 34,6, matematikából 23,6, a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban 33 és 27 pont.
| Hányan felvételiztek idén? |
A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére 55 ezren jelentkeztek, az Oktatási Hivatal előzetes adatsorában 49 ezer teszt eredménye szerepel. A 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelire 9600-an, a 8 évfolyamosra pedig majdnem 6 ezren jelentkeztek. A központi írásbeli felvételit nem minden diáknak kellett megírnia – a szakközépiskolák az általános iskolai jegyek alapján rangsorolják a jelentkezőket, a gimnáziumok és a szakgimnáziumok azonban kötelezővé tehetik az írásbeli vizsgát. Ebben a tanévben összesen 425 középiskola – az intézmények 64 százaléka – döntött úgy, hogy a hozzájuk jelentkező diákoknak részt kell venniük a központi írásbeliken. A népszerűbb iskolák szóbeli felvételit is tarthatnak. A diákok magyarból és matematikából is tíz feladatot kaptak (azok azonban több részből is álltak), 45-45 percük volt a két teszt megírására. A nyolcadikosok matematikai feladatsorából online tesztet készítettünk, így bárki kipróbálhatja, meg tudná-e oldani a példákat - a tesztet itt találjátok. |
A hatodikosok és a negyedikes átlagpontszáma – akárcsak az előző években – jóval magasabb volt. A hatosztályos gimnáziumok írásbeli felvételijén 55 volt az átlagpontszám, ami alacsonyabb az egy évvel ezelőtti 64,4 pontos átlageredménynél. Tavaly ugyanis matematikából a közepes felkészültségű diákok is egészen jó eredményt szerezhettek, mert a feladatsor az átlagosnál könnyebb volt. Idén matematikából az átlagpontszám 25 (2018-ban 33,8 pont volt), magyarból pedig 30 (2018-ban 30,6 volt).
A nyolcosztályos gimnáziumba készülők átlagosan 55,4 pontot szereztek - egy évvel ezelőtt 68,5 pont volt az átlageredmény, főleg magyarból szereztek sok pontot a diákok. Idén a magyarteszt átlagpontszáma 31,3, a matematikai feladatsoré pedig 24.
Sok volt a feladat, kevés volt az idő
„Gyorsasági verseny” – így jellemezte az írásbeli középiskolai felvételit a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Arató László az írásbeli felvételi után az Eduline-nak úgy értékelte a feladatsorokat, a nyolcadikos és a hatodikos feladatsor is változatos, érdekes volt, „dicsérhető lenne a minősége, de mind a kettő, különösen a hatodikos megcsinálhatatlan. Nem azért, mert a feladatok egyenként túl nehezek, hanem azért, mert túl sok feladat van. Negyvenöt perc alatt ennyi feladatot egy igen jó képességű hatodikos diák sem tud megoldani”.
Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni. „Majdnem negyven kérdés van matematikából (a diákok összesen 45 percet kapnak a feladatok megoldására), aki erre nem készül céltudatosan, az biztosan elvérzik. Egyre kevésbé elég az, ha egy diák felvételi feladatsorokat old meg, ehhez tematikus készülés kell. Ez ilyen szinten nem általános iskolai tananyag, az iskolai matematikaoktatás ehhez kevés, a felvételire külön kell gyakorolni, készülni” – mondta a középiskolai felvételiről Baloghné Békési Beáta, a legismertebb matematikaoktatási portál, a Matek Oázis oktatási vezetője.
„Három elég hosszú szöveges feladatot kaptak a diákok, ezek miatt valószínűleg sokan érzik úgy, hogy ha több idejük lett volna, jobban tudtak volna teljesíteni. A szöveges feladatok megoldása egyszerűen több időt vesz igénybe, hiszen értelmezni kell a szöveget, ki kell találni, hogyan kell felírni az összefüggéseket, hogyan érdemes egyáltalán elindulni a megoldás felé” – mondta a matematikatanár a nyolcadikosok feladatsoráról.
"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi
Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
