Több mint 3200-zal 91,5 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma a 2018 szeptemberében kezdődött tanévben - írta a Világgazdaság csütörtökön a szaktárca adatai alapján.
Két évvel korábban 88,3 ezer gyereknek volt szüksége fejlesztő- vagy gyógypedagógusra. A 2018. októberében készült tanév eleji adatgyűjtés szerint a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok száma (beleértve a logopédusokat és a konduktorokat) 10 058, néhány százzal több, mint az előző tanévben. A Világgazdaság hozzáteszi, hogy 2010-ben 5700-an segítették a gyerekek fejlesztését, ehhez képest 40 százalékkal nőtt a fejlesztő-segítő szakemberek száma.
Az idei tanévben a 326 ezer óvodásból 9,9 ezer sajátos nevelési igényű kisgyermek. Az általános iskolák 6,3 ezer diákja közül a sajátos nevelési igényű tanulók száma 55,3 ezer, ezen belül az integráltan oktatottak aránya 71,1 százalék, a gyógypedagógiai tanterv szerint külön osztályban tanulók aránya pedig 28,9 százalék volt.
Míg 2018-ban 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló vett részt fejlesztő nevelés-oktatásban, a két évvel ezelőtti adatokhoz képest számuk százzal csökkent. E tanulók fejlesztését 381 pedagógus látja el a Világgazdaság cikke szerint.
Nem csak tanárokból van kevés, egyre súlyosabb a gyógypedagógushiány is
Egyre több problémát jelent, hogy gyorsabban nő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma, mint az őket ellátó szakembereké, gyógypedagógusoké.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
