Kiradírozta az iskolai integrációt a Hoffmann-államtitkárság?

Az integrálás helyett a diákok szegregálása olvasható ki az új köznevelési törvény tervezetének abból a részéből, amely az iskolaéretlen gyerekeket nem további egy évre tartaná bent az óvodában, hanem kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztályba küldené - írja az Index.

  • Eduline

A szerdán nyilvánosságra került köznevelési törvény tervezete szerint minden olyan gyereket be kell iskolázni, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hetedik életévét, még akkor is, ha nem iskolaérett. Azt, hogy mikortól kezdődjön a tankötelezettség, vagy az óvoda vezetője, vagy a szülő kezdeményezésére egy szakértői bizottság állapítaná meg. A bizottság véleménye alapján a gyerek vagy normál általános iskola első tagozatába, vagy amennyiben nem bizonyul iskolaérettnek, akkor fejlesztő pedagógiai osztályba kell íratni - írja az Index. A közoktatási törvényről szóló összefoglalót itt olvashatod el.

Iskolai verseny. Aki nem fejlődik elég gyorsan, végleg lemarad
MTI / Koszticsák Szilárd

A köznevelési törvény tervezete szerint a kislétszámú, 7-13 fős fejlesztő pedagógiai osztályok célja, hogy a gyermek egy év alatt behozza lemaradását, és elérje az iskolaérettséget. A fejlesztő pedagógiai osztályban töltött egy év után a szakértői bizottság hozna döntést, hogy a tanuló hol folytathatja tovább tanulmányait. Az első évfolyam sikeres teljesítése után a tanuló a második évfolyamon, normál létszámú osztályba mehetne, vagy kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztályban újra meg kellene ismételnie az első évfolyamot, de hogy ennek sikeres teljesítése után a diák hol folytathatná a tanulmányait, arról a javaslat nem rendelkezik.

Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy főleg roma gyerekek kerülnek majd ilyen fejlesztő pedagógiai osztályokban. „A több évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiket két éven keresztül elkülönítve tanítanak, és nem a normál tantervi keretben, őket később képtelenség hagyományos általános iskolai osztályba integrálni” –­­ mondja.

Az oktatáspolitikai szakértő szerint elméletben egy nulladik, előkészítő évvel ledolgozható a hátrány, azonban a gyakorlat azt mutatja, ez nem szokott sikerülni: a nem iskolaérett gyerekeket sokkal sikeresebben lehet az óvodában felzárkóztatni, mint az általános iskolában. Az új köznevelési törvényben viszont sem nulladik évfolyam, sem pedig még egy óvodai év nem szerepel.

eduline

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.