Az integrálás helyett a diákok szegregálása olvasható ki az új köznevelési törvény tervezetének abból a részéből, amely az iskolaéretlen gyerekeket nem további egy évre tartaná bent az óvodában, hanem kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztályba küldené - írja az Index.
A szerdán nyilvánosságra került köznevelési törvény tervezete szerint minden olyan gyereket be kell iskolázni, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hetedik életévét, még akkor is, ha nem iskolaérett. Azt, hogy mikortól kezdődjön a tankötelezettség, vagy az óvoda vezetője, vagy a szülő kezdeményezésére egy szakértői bizottság állapítaná meg. A bizottság véleménye alapján a gyerek vagy normál általános iskola első tagozatába, vagy amennyiben nem bizonyul iskolaérettnek, akkor fejlesztő pedagógiai osztályba kell íratni - írja az Index. A közoktatási törvényről szóló összefoglalót itt olvashatod el.
A köznevelési törvény tervezete szerint a kislétszámú, 7-13 fős fejlesztő pedagógiai osztályok célja, hogy a gyermek egy év alatt behozza lemaradását, és elérje az iskolaérettséget. A fejlesztő pedagógiai osztályban töltött egy év után a szakértői bizottság hozna döntést, hogy a tanuló hol folytathatja tovább tanulmányait. Az első évfolyam sikeres teljesítése után a tanuló a második évfolyamon, normál létszámú osztályba mehetne, vagy kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztályban újra meg kellene ismételnie az első évfolyamot, de hogy ennek sikeres teljesítése után a diák hol folytathatná a tanulmányait, arról a javaslat nem rendelkezik.
Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy főleg roma gyerekek kerülnek majd ilyen fejlesztő pedagógiai osztályokban. „A több évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiket két éven keresztül elkülönítve tanítanak, és nem a normál tantervi keretben, őket később képtelenség hagyományos általános iskolai osztályba integrálni” – mondja.
Az oktatáspolitikai szakértő szerint elméletben egy nulladik, előkészítő évvel ledolgozható a hátrány, azonban a gyakorlat azt mutatja, ez nem szokott sikerülni: a nem iskolaérett gyerekeket sokkal sikeresebben lehet az óvodában felzárkóztatni, mint az általános iskolában. Az új köznevelési törvényben viszont sem nulladik évfolyam, sem pedig még egy óvodai év nem szerepel.
eduline
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
