Katonai képzés indul az egyik debreceni szakközépiskolában

Országosan egyedülálló katonai középiskolai szakképzés indításáról írt alá szándéknyilatkozatot Hende Csaba honvédelmi miniszter és Papp László debreceni alpolgármester kedden Hajdú-Bihar megye székhelyén. A képzés a jövő tanévben indul két osztállyal.

  • Eduline

A kormány elkötelezett a tiszti és tiszthelyettesi képzés megújításában, ennek egyik fontos állomásaként alakult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - mondta Hende Csaba az aláírást megelőző sajtótájékoztatón.

 

A miniszter fontosnak nevezte, hogy középiskolai katonai szakképzésre is legyen lehetőség, idővel ne csak külön osztályokban, hanem külön erre szakosodott iskolákban is. Emlékeztetett a katonasuli programra, amely módot ad arra, hogy választott tárgyként katonai ismeretekből érettségizni lehessen. A honvédelem megújulásának másik fontos állomása, hogy az új nemzeti alaptantervben már kötelező lesz a katonai ismeretek alapszintű oktatása is.

 

Hende Csaba a debreceni Gábor Dénes Műszaki Szakközépiskolától azt várja, hogy a felmenő rendszerben induló képzésével egészséges életmódra, fegyelemre, pontosságra és hazaszeretetre nevelje a tanulókat. "Nem lesz kötelező a katonai pálya azok számára, akik itt végeznek, a nemzet számára megbízható és hasznos állampolgárok nevelése az elsődleges cél" - húzta alá a miniszter.

 

Papp László alpolgármester (Fidesz-KDNP) a város életében kiemelkedőnek nevezte a honvédelem múltját és jelenét; napjainkban az 5. Bocskai István Lövészdandár jelenlétét. A debreceni önkormányzat személyi és tárgyi eszközökkel áll majd a katonai szakképzés szolgálatába - tette hozzá.

 

Hende Csaba kérdésre válaszolva kitért rá, hogy a modern hadászatban elengedhetetlenek a műszaki és az informatikai ismeretek, a Gábor Dénes szakközépiskola ebből a szempontból ideális helyszín, hiszen mindkét területen magas színvonalú képzést nyújt.

MTI 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.