Katonai képzés indul az egyik debreceni szakközépiskolában

Országosan egyedülálló katonai középiskolai szakképzés indításáról írt alá szándéknyilatkozatot Hende Csaba honvédelmi miniszter és Papp László debreceni alpolgármester kedden Hajdú-Bihar megye székhelyén. A képzés a jövő tanévben indul két osztállyal.

  • Eduline

A kormány elkötelezett a tiszti és tiszthelyettesi képzés megújításában, ennek egyik fontos állomásaként alakult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - mondta Hende Csaba az aláírást megelőző sajtótájékoztatón.

 

A miniszter fontosnak nevezte, hogy középiskolai katonai szakképzésre is legyen lehetőség, idővel ne csak külön osztályokban, hanem külön erre szakosodott iskolákban is. Emlékeztetett a katonasuli programra, amely módot ad arra, hogy választott tárgyként katonai ismeretekből érettségizni lehessen. A honvédelem megújulásának másik fontos állomása, hogy az új nemzeti alaptantervben már kötelező lesz a katonai ismeretek alapszintű oktatása is.

 

Hende Csaba a debreceni Gábor Dénes Műszaki Szakközépiskolától azt várja, hogy a felmenő rendszerben induló képzésével egészséges életmódra, fegyelemre, pontosságra és hazaszeretetre nevelje a tanulókat. "Nem lesz kötelező a katonai pálya azok számára, akik itt végeznek, a nemzet számára megbízható és hasznos állampolgárok nevelése az elsődleges cél" - húzta alá a miniszter.

 

Papp László alpolgármester (Fidesz-KDNP) a város életében kiemelkedőnek nevezte a honvédelem múltját és jelenét; napjainkban az 5. Bocskai István Lövészdandár jelenlétét. A debreceni önkormányzat személyi és tárgyi eszközökkel áll majd a katonai szakképzés szolgálatába - tette hozzá.

 

Hende Csaba kérdésre válaszolva kitért rá, hogy a modern hadászatban elengedhetetlenek a műszaki és az informatikai ismeretek, a Gábor Dénes szakközépiskola ebből a szempontból ideális helyszín, hiszen mindkét területen magas színvonalú képzést nyújt.

MTI 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.