Szoknyában jelent meg az első tanítási napon egy hatodikos brit fiú, mert úgy érzi, valójában lánynak született – adta hírül a Daily Mail.
A tízéves diák, bár fiúként látta meg a napvilágot, mindig is lánynak érezte magát. A nemi identitászavarban szenvedő gyerek már két és fél éves korában is szívesebben játszott babákkal, mint robotfigurákkal - írta a brit lap.
Édesanyja mindenben támogatja, azt is megengedte neki, hogy ezentúl úgy öltözködjön, mint a hasonló korú lányok. A nyári vakáció után ezért a kisdiák – mindenki megdöbbenésére – szoknyában ment iskolába.
A fiú osztályfőnöke szerette volna elejét venni a csúfolódásnak, ezért elmagyarázta a helyzetet az osztálytársaknak. A gyerek édesanyja szerint a diákok sokkal természetesebben fogadták a változást, mint a felnőttek. Egyes szomszédok és szülők ugyanis sokszor addig piszkálták a fiút, míg sírva nem fakadt.
„Nem várom el, hogy az emberek megértsék a gyermekemet, csak azt szeretném, ha nem bántanák, és nem néznék csodabogárnak. Van olyan diák, aki szemüveget visel, más kerekesszékben ül. Az én gyerekem pedig lánynak öltözik, mert kislánynak érzi magát” – magyarázta az édesanya.
„Iskolánk alapelve a tolerancia: arra törekszünk, hogy minden egyes tanulónknak megadjuk azt a támogatást, amire szüksége van” – magyarázta az intézmény igazgatója, miért engedték meg, hogy a fiú ezentúl lányruhában járjon iskolába.
edulineSzerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
