Fiú volt a tanévzárón, lányként tért vissza szeptemberben

Szoknyában jelent meg az első tanítási napon egy hatodikos brit fiú, mert úgy érzi, valójában lánynak született – adta hírül a Daily Mail.

  • Eduline

A tízéves diák, bár fiúként látta meg a napvilágot, mindig is lánynak érezte magát. A nemi identitászavarban szenvedő gyerek már két és fél éves korában is szívesebben játszott babákkal, mint robotfigurákkal - írta a brit lap.

Édesanyja mindenben támogatja, azt is megengedte neki, hogy ezentúl úgy öltözködjön, mint a hasonló korú lányok. A nyári vakáció után ezért a kisdiák – mindenki megdöbbenésére – szoknyában ment iskolába.

A fiú osztályfőnöke szerette volna elejét venni a csúfolódásnak, ezért elmagyarázta a helyzetet az osztálytársaknak. A gyerek édesanyja szerint a diákok sokkal természetesebben fogadták a változást, mint a felnőttek. Egyes szomszédok és szülők ugyanis sokszor addig piszkálták a fiút, míg sírva nem fakadt.

„Ő ugyanolyan ember, mint bárki más, csak éppen nem érzi jól magát a saját bőrében. Egy igazi kislány: követi a divatot, babákkal játszik. Semmi férfias nincsen benne” – mondta az édesanya, aki szerint a gondok akkor kezdődtek, amikor gyermeke iskolás lett: karácsonyra babákat kért, ám az iskolában azt hazudta, robotfigurát vagy focilabdát kapott. Végül egyre többen rájöttek a titkára, ezért úgy döntött, nyíltan felvállalja, hogy lánynak érzi magát. Ám míg barátai könnyen elfogadták a helyzetet, osztálytársainak szülei közül többen felháborodtak.

„Nem várom el, hogy az emberek megértsék a gyermekemet, csak azt szeretném, ha nem bántanák, és nem néznék csodabogárnak. Van olyan diák, aki szemüveget visel, más kerekesszékben ül. Az én gyerekem pedig lánynak öltözik, mert kislánynak érzi magát” – magyarázta az édesanya.

„Iskolánk alapelve a tolerancia: arra törekszünk, hogy minden egyes tanulónknak megadjuk azt a támogatást, amire szüksége van” – magyarázta az intézmény igazgatója, miért engedték meg, hogy a fiú ezentúl lányruhában járjon iskolába.

eduline
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.