Fiú volt a tanévzárón, lányként tért vissza szeptemberben

Szoknyában jelent meg az első tanítási napon egy hatodikos brit fiú, mert úgy érzi, valójában lánynak született – adta hírül a Daily Mail.

  • Eduline

A tízéves diák, bár fiúként látta meg a napvilágot, mindig is lánynak érezte magát. A nemi identitászavarban szenvedő gyerek már két és fél éves korában is szívesebben játszott babákkal, mint robotfigurákkal - írta a brit lap.

Édesanyja mindenben támogatja, azt is megengedte neki, hogy ezentúl úgy öltözködjön, mint a hasonló korú lányok. A nyári vakáció után ezért a kisdiák – mindenki megdöbbenésére – szoknyában ment iskolába.

A fiú osztályfőnöke szerette volna elejét venni a csúfolódásnak, ezért elmagyarázta a helyzetet az osztálytársaknak. A gyerek édesanyja szerint a diákok sokkal természetesebben fogadták a változást, mint a felnőttek. Egyes szomszédok és szülők ugyanis sokszor addig piszkálták a fiút, míg sírva nem fakadt.

„Ő ugyanolyan ember, mint bárki más, csak éppen nem érzi jól magát a saját bőrében. Egy igazi kislány: követi a divatot, babákkal játszik. Semmi férfias nincsen benne” – mondta az édesanya, aki szerint a gondok akkor kezdődtek, amikor gyermeke iskolás lett: karácsonyra babákat kért, ám az iskolában azt hazudta, robotfigurát vagy focilabdát kapott. Végül egyre többen rájöttek a titkára, ezért úgy döntött, nyíltan felvállalja, hogy lánynak érzi magát. Ám míg barátai könnyen elfogadták a helyzetet, osztálytársainak szülei közül többen felháborodtak.

„Nem várom el, hogy az emberek megértsék a gyermekemet, csak azt szeretném, ha nem bántanák, és nem néznék csodabogárnak. Van olyan diák, aki szemüveget visel, más kerekesszékben ül. Az én gyerekem pedig lánynak öltözik, mert kislánynak érzi magát” – magyarázta az édesanya.

„Iskolánk alapelve a tolerancia: arra törekszünk, hogy minden egyes tanulónknak megadjuk azt a támogatást, amire szüksége van” – magyarázta az intézmény igazgatója, miért engedték meg, hogy a fiú ezentúl lányruhában járjon iskolába.

eduline
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.