Kósa: Debrecen aktív szereplő lenne az oktatás átalakításában

Akárki is lesz a közoktatási intézmények fenntartója, a debreceni önkormányzat szeretné azt a jogot magának, hogy az iskolarendszer alakításában aktív szereplő legyen - jelentette ki Kósa Lajos (Fidesz) polgármester szerdán a városi tanévnyitón.

  • Eduline
Azon politikusok, akik egy térség motorjának számító nagyvárosban dolgoznak legyenek felelősek a saját oktatási rendszerük irányításáért, legyen dolguk városuk közoktatásával - hangoztatta a polgármester.

Én azt fogom képviselni, hogy azok a települések is, ahol fontosnak tartják az oktatás és az oktatási rendszer fejlesztésében való részvételt, lehetőséget kapjanak erre. "Ezeknek a hatásköröknek a helyes megosztása vezethet el bennünket egy jobban teljesítő, minőségi oktatási rendszerhez" - fogalmazott Kósa Lajos.

A polgármester, aki egyben a Fidesz ügyvezető alelnöke, az iskolarendszer átalakítását sürgető tényezők közé sorolta két nemzetközi felmérés eredményét: egyik szerint az Európai Unió tagországai közül a magyar iskolarendszer a legrugalmatlanabb, nálunk konzerválódnak az oktatásban leginkább a társadalmi különbségek. A másik szerint a legjobban teljesítő tíz százaléknyi magyar diák az OECD országok hasonlóan jól teljesítői között az utolsó három helyen vannak. Mint mondta, ezen a tehetséggondozási programok javításával lehetne változtatni.

A fenntartók szerepéről szólva elmondta: a jelenlegi 2 300 fenntartó közül csak mintegy 300 az, ahol van ez irányú - például pedagógusi, oktatásszervezői - végzettséggel rendelkező munkatárs. Debrecen ilyen fenntartó - szögezte le, hozzáfűzve, hogy a városi iskolák diákjai nemzetközi és országos versenyeken is kimagasló eredményeket érnek el. "Debrecen iskoláiban első osztályú munka folyik" - hangoztatta.

Kósa Lajos közölte, hogy a születések számából levont adatokból arra lehet következtetni, hogy a következő hat évben nem csökken tovább a gyerekszám, ami ebben a tanévben több iskola megszüntetését vagy összevonását tette szükségessé.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.