Kósa: Debrecen aktív szereplő lenne az oktatás átalakításában

Akárki is lesz a közoktatási intézmények fenntartója, a debreceni önkormányzat szeretné azt a jogot magának, hogy az iskolarendszer alakításában aktív szereplő legyen - jelentette ki Kósa Lajos (Fidesz) polgármester szerdán a városi tanévnyitón.

  • Eduline
Azon politikusok, akik egy térség motorjának számító nagyvárosban dolgoznak legyenek felelősek a saját oktatási rendszerük irányításáért, legyen dolguk városuk közoktatásával - hangoztatta a polgármester.

Én azt fogom képviselni, hogy azok a települések is, ahol fontosnak tartják az oktatás és az oktatási rendszer fejlesztésében való részvételt, lehetőséget kapjanak erre. "Ezeknek a hatásköröknek a helyes megosztása vezethet el bennünket egy jobban teljesítő, minőségi oktatási rendszerhez" - fogalmazott Kósa Lajos.

A polgármester, aki egyben a Fidesz ügyvezető alelnöke, az iskolarendszer átalakítását sürgető tényezők közé sorolta két nemzetközi felmérés eredményét: egyik szerint az Európai Unió tagországai közül a magyar iskolarendszer a legrugalmatlanabb, nálunk konzerválódnak az oktatásban leginkább a társadalmi különbségek. A másik szerint a legjobban teljesítő tíz százaléknyi magyar diák az OECD országok hasonlóan jól teljesítői között az utolsó három helyen vannak. Mint mondta, ezen a tehetséggondozási programok javításával lehetne változtatni.

A fenntartók szerepéről szólva elmondta: a jelenlegi 2 300 fenntartó közül csak mintegy 300 az, ahol van ez irányú - például pedagógusi, oktatásszervezői - végzettséggel rendelkező munkatárs. Debrecen ilyen fenntartó - szögezte le, hozzáfűzve, hogy a városi iskolák diákjai nemzetközi és országos versenyeken is kimagasló eredményeket érnek el. "Debrecen iskoláiban első osztályú munka folyik" - hangoztatta.

Kósa Lajos közölte, hogy a születések számából levont adatokból arra lehet következtetni, hogy a következő hat évben nem csökken tovább a gyerekszám, ami ebben a tanévben több iskola megszüntetését vagy összevonását tette szükségessé.

MTI

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.