Kósa: Debrecen aktív szereplő lenne az oktatás átalakításában

Akárki is lesz a közoktatási intézmények fenntartója, a debreceni önkormányzat szeretné azt a jogot magának, hogy az iskolarendszer alakításában aktív szereplő legyen - jelentette ki Kósa Lajos (Fidesz) polgármester szerdán a városi tanévnyitón.

  • Eduline

Azon politikusok, akik egy térség motorjának számító nagyvárosban dolgoznak legyenek felelősek a saját oktatási rendszerük irányításáért, legyen dolguk városuk közoktatásával - hangoztatta a polgármester.

Én azt fogom képviselni, hogy azok a települések is, ahol fontosnak tartják az oktatás és az oktatási rendszer fejlesztésében való részvételt, lehetőséget kapjanak erre. "Ezeknek a hatásköröknek a helyes megosztása vezethet el bennünket egy jobban teljesítő, minőségi oktatási rendszerhez" - fogalmazott Kósa Lajos.

A polgármester, aki egyben a Fidesz ügyvezető alelnöke, az iskolarendszer átalakítását sürgető tényezők közé sorolta két nemzetközi felmérés eredményét: egyik szerint az Európai Unió tagországai közül a magyar iskolarendszer a legrugalmatlanabb, nálunk konzerválódnak az oktatásban leginkább a társadalmi különbségek. A másik szerint a legjobban teljesítő tíz százaléknyi magyar diák az OECD országok hasonlóan jól teljesítői között az utolsó három helyen vannak. Mint mondta, ezen a tehetséggondozási programok javításával lehetne változtatni.

A fenntartók szerepéről szólva elmondta: a jelenlegi 2 300 fenntartó közül csak mintegy 300 az, ahol van ez irányú - például pedagógusi, oktatásszervezői - végzettséggel rendelkező munkatárs. Debrecen ilyen fenntartó - szögezte le, hozzáfűzve, hogy a városi iskolák diákjai nemzetközi és országos versenyeken is kimagasló eredményeket érnek el. "Debrecen iskoláiban első osztályú munka folyik" - hangoztatta.

Kósa Lajos közölte, hogy a születések számából levont adatokból arra lehet következtetni, hogy a következő hat évben nem csökken tovább a gyerekszám, ami ebben a tanévben több iskola megszüntetését vagy összevonását tette szükségessé.

MTI

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.