Katonai középiskola nyílik Debrecenben

Hamarosan megnyitják az ország egyetlen katonai középiskoláját Debrecenben - mondta Hende Csaba az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén a fővárosban. A honvédelmi miniszter beszámolójában arról is beszélt, a honvédség rossz anyagi helyzete az ország védelmét is veszélyezteti.

  • Eduline

A miniszter elmondta: jelenleg nincs olyan középiskola, amely ilyen képzést kínálna Magyarországon; ezt a hiányt kívánták pótolni a debreceni intézmény megnyitásával, illetve újranyitásával.

 

A kormányváltás óta eltelt egy év eredményeiről és a tervekről szóló beszámolójában a tárcavezető hangsúlyozta: a honvédségnek rendkívül nehéz anyagi helyzetben kellett helytállnia; az éves költségvetésben rögzített mintegy 275 milliárd forintból közel 26 milliárdot zároltak.

 

Az elmúlt évek forráshiányai miatt jelen helyzetben a honvédség nem rendelkezik tartalékokkal, kiürültek a raktárak, a technikai eszközök szinte minden területen az alkalmazhatóságuk végére értek - mondta, hozzátéve: az anyagi helyzet veszélyezteti a honvédség hadrafoghatóságát és az ország védelmét is.

 

Szólt arról is: jelenleg 3.400 ember hiányzik a minisztérium 31.000 fős összlétszámából (ebbe beletartozik a Honvédelmi Minisztérium, annak cégei, a nemzetvédelmi egyetem, a honvédség és a katonai titkosszolgálatok állománya is).

 

Az eredmények között a miniszter megemlítette, hogy sikerült elindítani az önkéntes tartalékos rendszert, amelyben már kétezren szolgálnak. Ez egyébként a korábbi rendszerhez képest mintegy 1,5 milliárd forintos megtakarítást jelent a tárcának, ahogy jelentős összeget spórolnak azon is, hogy jelenleg nem 40 külső ügyvédi iroda végzi a minisztérium jogi képviseletét, hanem saját maga látja el ezt a feladatot - fűzte hozzá.

 

Hende Csaba szerint sikerült visszaszorítani a korrupciót a tárcánál; eddig összesen 46 esetben tettek feljelentést ilyen ügyekben és a folyamat még nem zárult le.  "Nincs választásom (...) feljelentési kötelezettségem van, akkor is, ha nagyon nem jó a nyilvánosság elé kerülni az ilyen ügyekkel" - hangsúlyozta. Az átvilágítás során fellelt kétes ügyekben minden esetben megpróbálják megtéríttetni az anyagi kárt - mondta a miniszter.

 

A jövőre nézve azt közölte, hogy 2012. január 1-től hatályba léphet az új honvédségi törvény, illetve a tervek szerint az új életpályamodell is és addigra alakítanák ki az önkéntes tartalékos rendszerhez köthető, a munkáltatókat megcélzó kompenzációs rendszert is.

 

Hende Csaba szerint 2012-re kialakítják az új közszolgálati egyetem struktúráját, átalakítják a katona-egészségügyi rendszert és folytatják a 3D radarrendszer kiépítését. Iváncsik Imre, a bizottság szocialista alelnöke azt kérdezte a minisztertől, hogy mennyi olyan ember lehet, aki visszatér a nyugdíjból a közszolgálatba, de erre a kérdésre nem tudott pontosan válaszolni a miniszter.

 

Az alelnök egy másik kérdésére elmondta, hogy az ország elmaradt a NATO-nak tett fejlesztési ígéretekkel, emiatt most újra kell gondolni a 10 éves fejlesztési tervet, és "ebben semmi olyat nem vállalunk, amit ne tudnánk megvalósítani" - tette hozzá Hende Csaba.

 

Simon Miklósnak, a Fidesz és Korondi Miklósnak, a Jobbik képviselőjének kérdéseire válaszolva a miniszter kiemelte, hogy a jövőben leginkább az országvédelmi képességek fejlesztésére koncentrálnak, s ezt követi a missziós képességek erősítése. Egyébként a missziókkal és ezen belül az afganisztáni külszolgálattal összefüggő kérdésekre azt a választ adta, hogy a NATO menetrendje szerint 2014-re kell olyan helyzetbe hozni a helyi katonai és rendőri erőket, hogy át tudják venni az ország védelmét és a belső béke fenntartását. "A kiképzők eredményessége a hazafelé szóló jegy Afganisztánból" - fogalmazott, hozzáfűzve: a kivonulás csak akkor kezdődhet meg, ha a kitűzött célok teljesülnek.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.