Több debreceni iskola megszűnik szeptembertől

Három általános iskolát von össze más oktatási intézményekkel, egy kollégiumot pedig bezár szeptember elejével a debreceni önkormányzat; a városi közgyűlés csütörtöki ülésén döntött az átszervezésről, amelyet a jelentkezők alacsony számával indokolt.

  • Eduline

Debrecenben az Eötvös utcai és a tégláskerti általános iskola nem tudott első évfolyamot indítani, mert azokba a minimálisan szükségesnél mintegy harminccal kevesebben jelentkeztek az idén.

 

A közgyűlés döntése értelmében az Eötvös utcai intézmény így beolvad a Bólyai Általános Iskolába, míg az oda járó autista gyerekek és tanáraik a Kinizsi Pál Általános Iskolába kerülnek. A Rakovszky Dániel Általános Iskola diákjai is máshol tanulnak szeptembertől, ők a Nagysándor József Általános Iskolában. A Tégláskerti Általános Iskola egy másik iskola tagintézménye lesz, változatlan helyen.

 

Kósa Lajos (Fidesz) polgármester az Eötvös Utcai Általános Iskola kapcsán hangsúlyozta: "az intézményben egyszerűen elfogytak a gyerekek." A városvezető elmondta még, hogy igyekeznek olyan megoldást találni az ingatlan helyzetére, hogy az az oktatási funkciókat betöltve maradhasson fenn.

 

A Jobbik képviselői az iskolák átszervezéséről folytatott mintegy kétórás vitában az intézmények dolgozóinak a jövőjével kapcsolatban fogalmaztak meg kifogásokat. Ágoston Tibor, a párt frakcióvezetője felszólalásában azt valószínűsítette, hogy "ingatlanbiznisz" is lehet az átszervezés hátterében, és felrótta a városvezetésnek: "a kampányban erről nem volt szó."

 

Kósa Lajos visszautasította a Jobbik vádjait, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentkezők alacsony létszáma csak az egyik probléma, a másik az, hogy a felsőbb évfolyamokból is évek óta egyre többen mennek át más iskolákba.

 

A közgyűlés ezen kívül döntött a Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium megszüntetéséről is, azt várhatóan a Debreceni Egyetem veszi át a várostól, saját hallgatói igényeinek a kielégítésére.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.