Még mindig túl sok diák hagyja ott az iskolát

Sikerült előrelépést tenniük az európai uniós tagállamoknak az elmúlt évtizedben oktatási rendszereik kulcsfontosságú területein, de a 2010-re elérni kívánt öt referenciaérték közül mindössze egyet tudtak teljesíteni - állapította meg kedden Brüsszelben kiadott jelentésében az Európai Bizottság.

  • Eduline

Közleménye szerint megvalósult a matematikából, természettudományokból, technológiából és műszaki tudományokból diplomát szerzők számának növelésére irányuló célkitűzése: 2000 óta 37 százalékos növekedés következett be, ami jóval túlszárnyalja az eredeti 15 százalékos célt.

Nem elégséges ugyanakkor a haladás a lemorzsolódók arányának csökkentése, a felső középfokú oktatást befejezők számának növelése, az olvasási készségek javítása, valamint az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek hányadának növelése terén.

A lemorzsolódás okairól bővebben

itt

olvashatsz.

Sokan hagyják ott idő előtt az iskolát

Az évtized végére az EU szeretné elérni az oktatásból és képzésből lemorzsolódók arányának 10 százalék alá csökkentését. A jelenlegi mutató 14,4 százalék (Magyarországon 2009-es adatok szerint 11,2 százalék). Cél, hogy legalább 40 százalékra növeljék a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek arányát a jelenlegi 32,3 százalékról (Magyarországról 23,9).

A 4 év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 95 százalékának részt kell vennie a kisgyermekkori nevelésben a mostani 92,3 százalék (Magyarországon 94,6) helyett. A nem megfelelő olvasási, matematikai és természettudományos készségekkel rendelkező 15 évesek arányát 15 százalék alá kellene csökkenteni 20 százalékról (Magyarországon 17,6), továbbá legalább 15 százalékra kellene növelni azoknak a felnőtteknek a számát, akik részt vesznek egész életen át tartó tanulási programokban (a jelenlegi arány 9,3 százalék).

MTI

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu