Sikerült előrelépést tenniük az európai uniós tagállamoknak az elmúlt évtizedben oktatási rendszereik kulcsfontosságú területein, de a 2010-re elérni kívánt öt referenciaérték közül mindössze egyet tudtak teljesíteni - állapította meg kedden Brüsszelben kiadott jelentésében az Európai Bizottság.
Közleménye szerint megvalósult a matematikából, természettudományokból, technológiából és műszaki tudományokból diplomát szerzők számának növelésére irányuló célkitűzése: 2000 óta 37 százalékos növekedés következett be, ami jóval túlszárnyalja az eredeti 15 százalékos célt.
Nem elégséges ugyanakkor a haladás a lemorzsolódók arányának csökkentése, a felső középfokú oktatást befejezők számának növelése, az olvasási készségek javítása, valamint az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek hányadának növelése terén. A lemorzsolódás okairól bővebben itt olvashatsz.
Az évtized végére az EU szeretné elérni az oktatásból és képzésből lemorzsolódók arányának 10 százalék alá csökkentését. A jelenlegi mutató 14,4 százalék (Magyarországon 2009-es adatok szerint 11,2 százalék). Cél, hogy legalább 40 százalékra növeljék a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek arányát a jelenlegi 32,3 százalékról (Magyarországról 23,9).
A 4 év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 95 százalékának részt kell vennie a kisgyermekkori nevelésben a mostani 92,3 százalék (Magyarországon 94,6) helyett. A nem megfelelő olvasási, matematikai és természettudományos készségekkel rendelkező 15 évesek arányát 15 százalék alá kellene csökkenteni 20 százalékról (Magyarországon 17,6), továbbá legalább 15 százalékra kellene növelni azoknak a felnőtteknek a számát, akik részt vesznek egész életen át tartó tanulási programokban (a jelenlegi arány 9,3 százalék).MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
