"Érthetetlen, miért szüntetik meg az előrehozott érettségit"

Szakmai szempontból időszerűnek tartja új közoktatási törvény megalkotását a Történelemtanárok Egyletének elnöke, azt azonban nem érti, miért kellene minden általános iskolás számára ingyenessé tenni a tankönyveket, és megszüntetni az előrehozott érettségi lehetőségét.

  • Eduline

Miklósi László, a TTE elnöke állásfoglalásában kiemelte: először a stratégiát célszerű megalkotni és széleskörűen megvitatni, elfogadni, azt követően az arra épülő közoktatási törvényt, majd a tartalmi szabályozásban fontos nemzeti alaptantervet. "Sajnáljuk, hogy miként a korábbi esetekben, most sem így történik" - fogalmazott. Mint írta, a jelenlegi koncepció az állam szerepét jelentősen erősíti, az erőteljes központosítás jelentősen korlátozhatja, netán megszüntetheti az iskolai autonómiát.

Vitatható pontok a közoktatási törvénytervezetben?

A Történelemtanárok Egylete támogatja, hogy a törvény keretjellegű legyen, ugyanakkor szerintük ennek nem a rendeleti szint erősödését kell jelentenie, egyes elemek az intézményekre bízhatóak.

 

Vitatják azt is, hogy célszerű-e mindenkinek ingyen biztosítani a tankönyvet az általános iskolában. A rászorulóknak természetesen ez elengedhetetlen, de nem csupán ebben az iskolatípusban, hanem középfokon is. A társadalmi igazságosság, valamint a közpénzekkel való felelős gazdálkodás fontossága is azt indokolja, aki meg tudja venni gyermekének a tankönyvet, annak ne adja az állam ingyenesen - közölte, felhívva a figyelmet a közoktatási és a felsőoktatási törvény összehangolásának fontosságára.

 

Hozzátette: a TTE szerint a felsőoktatási intézménybe kerüléshez elegendő lehet egy emelt szintű vizsga előírása is. Meggondolandó, hogy az érettségi vizsgát tevő diákok magas aránya miatt a hat kötelező vizsgatárgy nem túlzottan sok-e, és az is érthetetlen számunkra, miért szüntetnék meg az előrehozott érettségi vizsga lehetőségét.

 

"A tervezet 60 óra önkéntes munka elvégzését az érettségi vizsgára bocsátás feltételéül szabja. Egyetértünk abban, hogy a közösségért, a rászorulókért végzett önkéntes munkának jelentős pedagógiai haszna lehet, ugyanakkor az önkéntességet kizárja a kötelező előírás" - írják. Véleményük szerint ezt legfeljebb helyi szinten célszerű szabályozni, ugyanakkor központilag támogatni, ösztönözni lehet e tevékenységet.

Szigorúbb szabályok, nehezebb érettségi: az új közoktatási törvény tervezetében szereplő változtatásokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI 

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.