Ma éjfélkor lejár a határidő: most még módosíthatsz a sorrenden

A 2011 februárjában induló keresztféléves szakokra jelentkezők új képzést már nem jelölhetnek meg, az intézmények sorrendjén azonban ma éjfélig még változtathatnak.

  • Edupress
A keresztféléves helyett a normál felvételi eljárásban veszel részt? Itt találod a legfontosabb határidőket, a pontszámítás változásairól szóló összefoglalónkat pedig itt olvashatod el.

Az adatmódosítás és a dokumentummásolatok pótlásának határideje eredetileg 2011. január 1. lett volna, de mivel ez munkaszüneti napra esett, január 3-ra tolták ki a határidőt. A módosításra a www.felvi.hu oldalon és postai úton (Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220) van lehetőség. A meghirdetett képzések ponthatárait előreláthatólag 2011. január 14-én állapítják meg.

Ilyen a 2011-es keresztféléves felvételi időszak

Kilencvennégy felsőoktatási intézmény, nyolcvanhat alapszak, nyolcszáz mesterszak és több mint kétszázhúsz felsőfokú szakképzés – a 2011-es keresztféléves felsőoktatási eljárás számokban. A képzésekre november 15-ig lehetett jelentkezni elektronikusan vagy postai úton, a felvételizők korlátlan számban jelölhettek meg szakokat: a kilencezer forintos, három jelentkezést magában foglaló alapdíj mellett a további képzések megjelöléséért két-kétezer forintos kiegészítő díjat kellett fizetniük. Az egészségügyi és pályaalkalmassági, valamint a gyakorlati vizsgákért az egyetemek és főiskolák maximum négyezer forintos díjat kérhettek.
Pont Ott Parti 2010 nyarán: január 14-én már ünnepelhetnek a keresztféléves képzésre jelentkezők is
Stiller Ákos

Több mint 15 ezren jelentkeztek keresztféléves képzésre

Egyre népszerűbbek a keresztféléves képzések, tavaly a legtöbben mesterszinten szerették volna folytatni tanulmányaikat: 4540-en jelöltek meg mesterszakot első helyen, míg az alapképzések közül 896-an válogattak. A jelentkezők közötti verseny a 2010-es keresztféléves eljárásban is jóval kisebb volt, mint a normál felvételin: összesen 4585 hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézmények, közülük 3565 főt mester-, 603 főt pedig alapszakra.

Idén tovább nőtt a jelentkezők által megjelölt szakok száma. A diákok 71 százaléka mesterképzésre, 15 százaléka felsőfokú szakképzésre, 14 százaléka alapképzésre nyújtott be kérelmet. Az első helyes jelentkezéseket nézve a diákok 37 százaléka gazdaságtudományi, 23 százaléka műszaki, 11 százaléka agrár-, 7 százaléka informatikai szakra pályázott.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.