Ma éjfélkor lejár a határidő: most még módosíthatsz a sorrenden

A 2011 februárjában induló keresztféléves szakokra jelentkezők új képzést már nem jelölhetnek meg, az intézmények sorrendjén azonban ma éjfélig még változtathatnak.

  • Edupress
A keresztféléves helyett a normál felvételi eljárásban veszel részt? Itt találod a legfontosabb határidőket, a pontszámítás változásairól szóló összefoglalónkat pedig itt olvashatod el.

Az adatmódosítás és a dokumentummásolatok pótlásának határideje eredetileg 2011. január 1. lett volna, de mivel ez munkaszüneti napra esett, január 3-ra tolták ki a határidőt. A módosításra a www.felvi.hu oldalon és postai úton (Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220) van lehetőség. A meghirdetett képzések ponthatárait előreláthatólag 2011. január 14-én állapítják meg.

Ilyen a 2011-es keresztféléves felvételi időszak

Kilencvennégy felsőoktatási intézmény, nyolcvanhat alapszak, nyolcszáz mesterszak és több mint kétszázhúsz felsőfokú szakképzés –

a 2011-es keresztféléves felsőoktatási eljárás

számokban. A képzésekre november 15-ig lehetett jelentkezni elektronikusan vagy postai úton, a felvételizők korlátlan számban jelölhettek meg szakokat: a kilencezer forintos, három jelentkezést magában foglaló alapdíj mellett a további képzések megjelöléséért két-kétezer forintos kiegészítő díjat kellett fizetniük. Az egészségügyi és pályaalkalmassági, valamint a gyakorlati vizsgákért az egyetemek és főiskolák maximum négyezer forintos díjat kérhettek.

Pont Ott Parti 2010 nyarán: január 14-én már ünnepelhetnek a keresztféléves képzésre jelentkezők is
Stiller Ákos

Több mint 15 ezren jelentkeztek keresztféléves képzésre

Egyre népszerűbbek a keresztféléves képzések

, tavaly a legtöbben mesterszinten szerették volna folytatni tanulmányaikat: 4540-en jelöltek meg mesterszakot első helyen, míg az alapképzések közül 896-an válogattak. A jelentkezők közötti verseny a 2010-es keresztféléves eljárásban is jóval kisebb volt, mint a normál felvételin: összesen 4585 hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézmények, közülük 3565 főt mester-, 603 főt pedig alapszakra.

Idén tovább nőtt a jelentkezők által megjelölt szakok száma. A diákok 71 százaléka mesterképzésre, 15 százaléka felsőfokú szakképzésre, 14 százaléka alapképzésre nyújtott be kérelmet. Az első helyes jelentkezéseket nézve a diákok 37 százaléka

gazdaságtudományi

, 23 százaléka műszaki, 11 százaléka agrár-, 7 százaléka informatikai szakra pályázott.

eduline

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.