Romániában ezentúl az iskolakötelezettség kiterjed az óvoda utolsó éveire is, akik pedig nem járatják iskolába gyermekeiket, azokat akár 1750 eurós bírság is kiszabható, a kisebbségi tanulók után pedig több támogatást kapnak az iskolák - többek között ezt tartalmazza az új román oktatási törvény.Továbbá az új törvény szerint a magyar tanulók alternatív tanrendet kapnak, hogy könnyebben sajátíthassák el a román nyelvet.

Szigorították a kötelező oktatást és az iskolai felméréseket, így az elemi oktatást az öt és kilencedik osztály között szervezik, és kétévenként különböző felméréseken kell részt venniük a tanulóknak. A második osztály végén az írás-olvasás és a matematikai készségeket mérik, a negyedik osztály végén nemzetközi szintű felmérésekben használt alapkompetenciák elsajátítását ellenőrzik, a hatodik osztály után pedig a nyelv és kommunikáció, valamint matematika és tudományok terén mérik meg az eredményeket.

A középiskola a jelenlegi négy helyett három osztályosra csökken, az érettségi tárgyak száma ugyanannyi marad mint eddig, vagyis a román, a magyar, az idegen nyelv és a számítógépes ismereteken kívül a végzősök profiltól függően még két tantárgyból vizsgáznak. Kedvező az új oktatási törvény a nemzeti kisebbségek számára, mivel minden szinten és minden iskolatípusban biztosítja az anyanyelvű tanulást, abban az esetben pedig, ha a kisebbségi diák csak a lakhelyétől távol tud anyanyelven tanulni, támogatásban részesül.


Az új tanügyi törvény kihirdetését követően tüntetésbe kezdtek a tanárok Kolozsváron, szerintük ugyanis több száz állás szűnik meg a változásokat követően. Elsősorban a köztársasági elnök, a kormányfő és az oktatási miniszter lemondását követelték, de a tanügyi szervezetek nem csak oktatási törvény, hanem a közszférában dolgozókat érintő bértörvény és a nyugdíjtörvény ellen is tiltakoznak.


edupress