A Legfelsőbb Bírósághoz fordul a szegregálással vádolt iskola

A Legfelsőbb Bírósághoz fordult az a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola, melyet korábban az oktatási tárca, másodfokon pedig a Fővárosi Bíróság is elmarasztalt hátrányos helyzetű diákok szegregálása miatt - írja az Index. Az Oktatási Hivatal (OH) először kétszázezer forintos büntetést rótt az önkormányzatra, amiért több roma diákot egy osztályba különítettek el, majd további nyolcszázezer forintos büntetést az egyenlő bánásmód megsértése miatt határoztak meg.

  • Edupress
Edupress
Az iskola szerint jogellenesen sújtotta az OH összesen egymillió forintos bírsággal az intézményt, melynek visszafizetésére egy hónap áll egyébként rendelkezésre. Gaudi-Nagy Tamás, a Széchenyi-iskola jogi képviselője úgy nyilatkozott: a hivatal ellenőrzései "hiszterizált légkörben" végrehajtott, "rajtaütésszerű akciók" voltak, az elmarasztaló határozatok pedig nyomás alatt születtek - írta korábban a Roma Sajtóközpont.

A bírósági ítélete szerint összesen 11 pontban sértette meg az iskola a közoktatási törvény előírásait, és az egyenlő bánásmód feltételeinek sem tett eleget. Többek között nem rendelkezett érvényes szervezeti és működési szabályzattal, pedagógiai programja nem elégítette ki a közoktatási törvényben foglaltakat, a 33 tanár közül pedig négy főnek nem volt erkölcsi bizonyítványa. Az első, kétszázezer forintos bírságot pedig azért határozták meg, mert hat ötödikes és négy hetedikes roma diákot egy osztályban helyeztek el, majd meghatározták, hogy nekik csak két napot kell iskolába járniuk egy héten.

2007 végén tartottak tüntetést Kerepesen azért, hogy a beilleszkedni nem tudó diákokat távolítsák el az iskolából. Ezt követően 2008 januárjában indított vizsgálatot az OH. Az önkormányzat fellebbezett az oktatási miniszternél, majd a kérelem elutasítása után a Fővárosi Bíróságnál a tárca ellen.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.