A Legfelsőbb Bírósághoz fordul a szegregálással vádolt iskola

A Legfelsőbb Bírósághoz fordult az a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola, melyet korábban az oktatási tárca, másodfokon pedig a Fővárosi Bíróság is elmarasztalt hátrányos helyzetű diákok szegregálása miatt - írja az Index. Az Oktatási Hivatal (OH) először kétszázezer forintos büntetést rótt az önkormányzatra, amiért több roma diákot egy osztályba különítettek el, majd további nyolcszázezer forintos büntetést az egyenlő bánásmód megsértése miatt határoztak meg.

  • Edupress
Edupress
Az iskola szerint jogellenesen sújtotta az OH összesen egymillió forintos bírsággal az intézményt, melynek visszafizetésére egy hónap áll egyébként rendelkezésre. Gaudi-Nagy Tamás, a Széchenyi-iskola jogi képviselője úgy nyilatkozott: a hivatal ellenőrzései "hiszterizált légkörben" végrehajtott, "rajtaütésszerű akciók" voltak, az elmarasztaló határozatok pedig nyomás alatt születtek - írta korábban a Roma Sajtóközpont.

A bírósági ítélete szerint összesen 11 pontban sértette meg az iskola a közoktatási törvény előírásait, és az egyenlő bánásmód feltételeinek sem tett eleget. Többek között nem rendelkezett érvényes szervezeti és működési szabályzattal, pedagógiai programja nem elégítette ki a közoktatási törvényben foglaltakat, a 33 tanár közül pedig négy főnek nem volt erkölcsi bizonyítványa. Az első, kétszázezer forintos bírságot pedig azért határozták meg, mert hat ötödikes és négy hetedikes roma diákot egy osztályban helyeztek el, majd meghatározták, hogy nekik csak két napot kell iskolába járniuk egy héten.

2007 végén tartottak tüntetést Kerepesen azért, hogy a beilleszkedni nem tudó diákokat távolítsák el az iskolából. Ezt követően 2008 januárjában indított vizsgálatot az OH. Az önkormányzat fellebbezett az oktatási miniszternél, majd a kérelem elutasítása után a Fővárosi Bíróságnál a tárca ellen.

edupress
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István