Pálinkás: a mesterképzések 30 százalékát meg kellene szüntetni

Az alacsony teljesítménnyel is diplomát szerzők ellen szólalt fel Pálinkás József az Aktív Szemeszter felsőoktatási magazin október-novemberi számába megjelent interjújában. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a lapban elmondta: nem várhatunk a munkaerőpiac 5-10 éven belül esedékes visszajelzéseire, a felsőoktatás finanszírozását már most a hallgatói és az intézményekben folyó tudományos teljesítményhez kellene igazítani. Pálinkás kiválósági helyeket nevezne meg, illetve a mesterképzések 30 százalékát megszüntetné.

  • Edupress
Edupress

A minőségi képzések egyik garanciáját Pálinkás a kiválósági helyek kinevezésében látja. "Az intézmények egyes szakjait, intézeteit lehet majd kiválósági műhelynek minősíteni, azok az intézmények válhatnak pedig majd kutatóegyetemekké, ahol megfelelő számú ilyen egység található" - mondta el Pálinkás József a kiválósági helyek rendszeréről. Hozzátette: a kiválósági helyek alapján egyes intézmények többlettámogatásban részesülhetnének, melyek így a források koncentrálásával versenyképes egyetemként állhatnának helyt a nemzetközi versenyben.

A cím odaítéléséhez a diplomamunkák és a doktori címek színvonalát kell megvizsgálni, szakterületenként pedig három-öt kiválósági helyet kellene első körben megnevezni, melyek finanszírozását hosszú távon, a költségvetésből kell biztosítani - fejtette ki Pálinkás.

Az MTA elnöke szerint a finanszírozás újragondolása mellett azonban a képzési rendszer is helyesbítésre szorul: "Azt senki nem gondolhatja, hogy Magyarországon 29, magas szintű kutatásokat folytató felsőoktatási intézményt képes működtetni az állam, ennyi még Németországban sincs. Ha azonban a lécet kellően magasra tesszük, nem fognak nekifutni az egyetemmé válás folyamatának."

Problémaként említette továbbá, hogy a mesterképzések mintegy 30 százaléka felesleges, a mesterképzésekre ugyanis elsősorban a "természettudományban, néhány fontos társadalomtudományi területen, illetve a mérnökképzés egyes szakjain van szükség." Kevesebb mesterképzést kellene azonban indítani az olyan gazdálkodási területeken, melyek gyakorlatias munkavégzésre képzik hallgatóikat.

Az oktatás problémás területeiként említette az interjúban Pálinkás a tanárképzést, az általános, illetve a középiskolai oktatást, ahol az oktatási kormányzatok nem szabtak gátat a szabadosság terjedésének, és így nagymértékben csökkentek a követelmények. A hallgatói önkormányzatokról továbbá az elnök elmondta: a szervezetben "megfigyelhető negatív tendenciák azt jelentik, hogy ott sem működik minden rendben. Egy rendszerben ugyanis ritkán fordul elő, hogy az egyik része tökéletes, a másik része pedig egyáltalán nem. A magyar felsőoktatás minden részében vannak gondok."

Az interjú teljes szövege itt olvasható

edupress

 

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.