Az alacsony teljesítménnyel is diplomát szerzők ellen szólalt fel Pálinkás József az Aktív Szemeszter felsőoktatási magazin október-novemberi számába megjelent interjújában. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a lapban elmondta: nem várhatunk a munkaerőpiac 5-10 éven belül esedékes visszajelzéseire, a felsőoktatás finanszírozását már most a hallgatói és az intézményekben folyó tudományos teljesítményhez kellene igazítani. Pálinkás kiválósági helyeket nevezne meg, illetve a mesterképzések 30 százalékát megszüntetné.
A minőségi képzések egyik garanciáját Pálinkás a kiválósági helyek kinevezésében látja. "Az intézmények egyes szakjait, intézeteit lehet majd kiválósági műhelynek minősíteni, azok az intézmények válhatnak pedig majd kutatóegyetemekké, ahol megfelelő számú ilyen egység található" - mondta el Pálinkás József a kiválósági helyek rendszeréről. Hozzátette: a kiválósági helyek alapján egyes intézmények többlettámogatásban részesülhetnének, melyek így a források koncentrálásával versenyképes egyetemként állhatnának helyt a nemzetközi versenyben.
A cím odaítéléséhez a diplomamunkák és a doktori címek színvonalát kell megvizsgálni, szakterületenként pedig három-öt kiválósági helyet kellene első körben megnevezni, melyek finanszírozását hosszú távon, a költségvetésből kell biztosítani - fejtette ki Pálinkás.
Az MTA elnöke szerint a finanszírozás újragondolása mellett azonban a képzési rendszer is helyesbítésre szorul: "Azt senki nem gondolhatja, hogy Magyarországon 29, magas szintű kutatásokat folytató felsőoktatási intézményt képes működtetni az állam, ennyi még Németországban sincs. Ha azonban a lécet kellően magasra tesszük, nem fognak nekifutni az egyetemmé válás folyamatának."
Problémaként említette továbbá, hogy a mesterképzések mintegy 30 százaléka felesleges, a mesterképzésekre ugyanis elsősorban a "természettudományban, néhány fontos társadalomtudományi területen, illetve a mérnökképzés egyes szakjain van szükség." Kevesebb mesterképzést kellene azonban indítani az olyan gazdálkodási területeken, melyek gyakorlatias munkavégzésre képzik hallgatóikat.
Az oktatás problémás területeiként említette az interjúban Pálinkás a tanárképzést, az általános, illetve a középiskolai oktatást, ahol az oktatási kormányzatok nem szabtak gátat a szabadosság terjedésének, és így nagymértékben csökkentek a követelmények. A hallgatói önkormányzatokról továbbá az elnök elmondta: a szervezetben "megfigyelhető negatív tendenciák azt jelentik, hogy ott sem működik minden rendben. Egy rendszerben ugyanis ritkán fordul elő, hogy az egyik része tökéletes, a másik része pedig egyáltalán nem. A magyar felsőoktatás minden részében vannak gondok."
Az interjú teljes szövege itt olvasható
edupress
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
