Egyetemisták kiállítása a határnyitásról

Helsinki után Budapesten lesz átható a Rajaton/Borderless/Határtalan című, finn és magyar képzőművészeti egyetemisták közös tárlata a határnyitás 20. évfordulójára.

  • Eduline

A Helsinki Magyar Tudományos és Kulturális Központ kérte föl a finn művészeti egyetemet, készítsenek közös tárlatot a magyarokkal a kelet-európai rendszerváltásról és a határnyitásról. Márkus Ildikó, a magyar intézet igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy a nem szokványos kiállítás augusztusban sikert aratott Helsinkiben, és most az anyagot Budapesten is láthatják az érdeklődők.

Lehoczky Fanni és Tangl Edit, a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója interjúkat készített és videón láthatók a képek. Radics Márk, az egyetem IV. éves hallgatója objekteket készített, utcaköveket burkolt politikusokat mutató újságpapírba, a kínai piacon beszerzett világítós vörös csillagot átfestette az Európai Unió sárga csillagára. Szolnoki József dokumentumfilmet készített a rendszerváltáskor átragasztott címerekből.

Teemu Kivikangas európai video-útinaplót, Sirkku Ketola az európai nagyvárosok lepusztult részeit felidéző fotókból készített kollázst. Bita Razavi, a finn egyetem iráni hallgatója a férfiak és a nők egyenjogúságának határait feszeget, Filippo Zambon olasz hallgató a mozgáskorlátozottak szabadság-értelmezéséről készített fotósorozatot.

A finn-magyar tárlat október 9-ig tart nyitva a Labor Galériában.

mti

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.