Ma Magyarországon 12-13 ezer külföldi gyerek tanul az iskolákban és számuk egyre nő. Ugyan 70-80 százalékuk határon túli magyar, így beilleszkedésük kevesebb "gondot" okoz, de szép számmal akadnak köztük a környező országok nem magyar anyanyelvű lakói vagy a távol-keletről érkezettek is.

„A rendszerváltás óta folyamatosan érkeznek külföldiek Magyarországra, a külföldi, tankötelezett gyerekek jelenléte a magyar közoktatási intézményekben egyre gyakoribb. Azt tapasztaljuk, hogy az intézményvezetők, pedagógusok az ebből adódó speciális feladatokkal egyedül küzdenek”- mondja Medjesi Anna a program koordinátora. „Pontosan ebből kiindulva indítottuk el a „Migráns gyerekek oktatása és nevelése” című hatvan órás továbbképzésünket az Európai Integrációs Alap segítségével” -  tette hozzá.

Az egyesület programja olyan gyerekeket érint, akik nem európai uniós államból - tehát harmadik országból- érkeztek, valamint nem menekült státuszúak. Ez elsősorban a környező országokra és távol-keleti államokra vonatkozik: mint Kína vagy Vietnám.

A 80-as évek végéig Magyarország – a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan- menekülőket kibocsátó ország volt. A rendszerváltás után a trend megfordult és menekülőket befogadó ország lettünk, így a  közoktatásban is  megjelentek a bevándorlók.
Először az erdélyi magyarok érkeztek nagyobb hullámban, majd a Tiennanmen téri vérengzések után a ’90-es évek elején megjelentek a Kínai bevándorlók, akik a jobb vállalkozási körülmények miatt érkeztek Magyarországra. Míg 1990-ben hét kínainak volt letelepedési engedélye, addig 1991-ben, több, mint 27 ezren vándoroltak be hazánkba. Ma 10709 kínai tartózkodik legálisan Magyarországon.

A külföldi gyerekek tankötelesnek számítanak, a közoktatási törvény 110. paragrafusa szerint ugyanis minden gyerek, aki legalább három hónapra szóló tartózkodási engedéllyel rendelkezik iskolába kell járnia.

Elsős kamaszok

„A pedagógusképzésben nincs jelen ez a kérdés, nincsen se szakirodalom, se segédanyag, sem állami szabályozás” – ecseteli a szakember a kérdés elhanyagolt voltát. A pénzforrások is szűkösek. „Létezik ugyan egy Emeltszintű Migráns Normatíva, de ez egyrészt nevetségesen kevés összeg -körülbelül évi 24 ezer forint egy gyerekre-, másrészt az iskolák gyakran egyszerűen nem kérik le az összeget, nem foglalkoznak vele.”

A Menedék munkatársa elmondta: manapság az iskolák gyakorlatilag saját maguk döntik el, hogy hogyan oldják meg az intézményükben tanuló bevándorló gyerekek problémáját. Elmondása szerint korábban az volt az egyik elfogadott nézet, hogy a külföldi gyereknek kortól függetlenül az első osztályban kell kezdenie. „Volt olyan eset, hogy egy 13 éves kínai kiskamaszt tettek be első osztályba, hogy tanuljon meg magyarul” - mondja. Ez a megoldás azonban súlyos pszichés zavarokhoz vezethet, mindkét korosztályban.

Az egyesület munkatársai továbbképzési programjukban a gyerekek alapos előzetes felkészítését, az interkulturális elemek hangsúlyozását, a Magyar mint idegen nyelv szakszerű oktatását emelik ki.
A továbbképzés három tematikus blokkja is e témák mentén halad. A tanárok először a migráns tanulókkal való foglalkozás pedagógiai -  pszichológiai alapjait sajátíthatják el, ezután a Magyar mint idegen nyelv oktatásában mélyedhetnek el, majd -a beilleszkedés elősegítésére-, egy támogató - segítő munkára készítik fel őket, ami leginkább a szociális munkához hasonlít.

Marad vagy továbbáll?

„Az első napon még egy szót sem tudtam magyarul. Nem voltak kínaiak az osztályban, csak az iskolában, először csak ültem és néztem ki az ablakon, mert nem értettem semmit” – mondja egy kínai kisfiú, az egyesület fókuszcsoportjának egy tagja.  

„Ezekben az osztályokban nagy a fluktuáció, előfordul -főleg kínaiak esetében jellemző-, hogy a gyerek elvégzi itt az iskolát negyedik osztályig, majd a család hazaküldi, hogy a felsőbb osztályokat otthon végezze el, mert így látják praktikusnak. Ők elsősorban vállalkozni jönnek hazánkba. Ha a körülményeket nem tartják kifizetődőnek akkor továbbállnak. ” -mesél Medjesi Anna a kínai családok letelepedési stratégiájáról.

Azt hihetnénk, hogy az Erdélyből, Vajdaságból vagy Ukrajnából érkező magyar gyerekekkel nincsen probléma, hiszen anyanyelvük magyar. Azonban sok kulturális, nyelvi vagy beilleszkedési gondot kell megoldani az ő esetükben is. Rájuk jellemző az, hogy jó eséllyel itt is fognak továbbtanulni itt fognak letelepedni. 

Az alapítvány a projekttel budapesti iskolákat célzott meg, mivel, itt telepszik le a legtöbb bevándorló a munkalehetőségek vagy a lakhatás miatt. A főváros jó alapnak mutatkozik arra, hogy a későbbiekben miként alkalmazzák a programot más városokban.

A továbbképzés szakmai kiadványából kiderül: ahhoz, hogy a külföldi diákok zökkenőmentesen integrálódjanak, fontos a segítő közösség, de még inkább a tanárok pozitív hozzáállása.


Schäffer Dániel

eduline