A hétvégén lezárult 2009-es pótfelvételi eljárásban a mintegy 14 ezer pótfelvételiző 87 százalékát felvették az általa megjelölt felsőoktatási intézménybe, a legnépszerűbb képzések a gazdálkodási és menedzsment, a jogász, a turizmus-vendéglátás, illetve a pénzügy és számvitel szakok voltak a normál eljáráshoz hasonlóan.
Így a normál eljárásban felvett 94 ezer gólya mellett még több mint 12 ezer kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. A pótfelvételi lehetőségével összesen 13.798-an éltek idén, lényegében annyian, mint előző évben. Közülük 12.006 jelentkezőt vettek fel, tehát a pótfelvételizők 87 százalék bekerült a megcélzott intézménybe, képzésre.
A pót-eljárásban felvettek mindössze 3,4 százaléka kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzésen, ez esetben kizárólag mesterképzésekről van szó. Az alapképzések, egységes, osztatlan képzések és a felsőfokú szakképzés pótfelvételizői kizárólag költségtérítéses helyen tanulhatnak tovább. A felvettek több mint kétharmada, 67 százaléka valamilyen alapképzésre jutott be, 4,8 százalékuk osztatlan képzésre. 11 százalékuk került be a pótfelvételi eljárásban meghirdetett mesterképzések egyikére, 4,2 százalékuk felsőfokú szakképzésben kezdheti meg tanulmányait.
A pótfelvételi által érintett felsőoktatási intézmények elsősorban a nagy tudományegyetemek voltak. A lista élén a Szegedi, majd a Pécsi Tudományegyetem áll, ezt követi a Debreceni Egyetem. Bár az adatok arra utalnak, hogy a nagyobb intézmények a pótfelvételis helyeket tekintve is nagyobb kapacitással rendelkeznek, ám a tízes listán mégis szembeötlő a normál eljárásban legnépszerűbb budapesti felsőoktatási intézmények többségének (ELTE, Műegyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola) hiánya - olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ elemzésben.
A pótfelvételi eljárás augusztus 29-én zárult le, ekkor voltak ugyanis a felvételi döntések arról, ki kerül be az általa megjelölt helyre. A pótfelvételin már csak költségtérítéses helyre lehet bekerülni (nem számítva a mesterképzést, ahol államilag támogatott helyekre is lehetett most jelentkezni). Pótfelvételire már csak azok jelentkezhettek, akiket a megcélzott képzések közül egyikre sem vettek fel a normál eljárás során, vagy eleve nem is adták be tavasszal sehova a jelentkezési lapjukat. Most viszont már csak egy intézmény egy szakára lehetett jelentkezni, és az ebben a körben felvettek a normál eljárásban felvettekkel együtt szeptemberében kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat.
mti
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
