A szakállamtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország a bolognai rendszert a Lisszaboni stratégiában lefektetett irányelveknek megfelelően alakította ki, ám hangsúlyozta, az oktatás, felsőoktatás-szervezés tagállami szuverenitás. Vitaindító megállapításként Manherz megjegyezte: nagyon fontos, hogy létrejött a kormányzati szerepvállalást rögzítő törvényi szabályozás, valamint a bolognai rendszerre történő átállás megtörtént, ám a képzési tartalmak kialakításának egyeztetésében hiányosságok tapasztalhatók - mondta.

A szakállamtitkár megjegyezte, hogy a tömegképzésen, a bolognai rendszer bevezetése előtt közvetlenül lezajlott felsőoktatási expanzió következményén nem tudott úrrá lenni a felsőoktatás. "A vádak szerint a rendszer túlszabályozott, feszített tempóban zajlott, az alapképzésnek zsúfolt a menete - ennek kialakítása azonban az oktatók, az intézmények feladata és felelőssége" - mondta a szakállamtitkár.

Manherz összegzésként elmondta: a szakrendszerű oktatás megújítása, a szakképzés, a gyakorlati képzés átalakítása és a piaci kapcsolattartás a legfontosabb feladatok közé tartoznak.Hozzátette: a leuveni konferencián vállalt kötelezettsége Magyarországnak, hogy a felsőoktatási mobilitásban nyolc százalékot elérjen a jelenlegi négy százalékkal szemben.Az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozott 46 ország 20 százalékos mobilitást vállalt 2020-ra. Ilyen módon a mobilitás megteremtése is Magyarország fontos feladati közé tartozik.

NBB: a kritikus területeken nem sikerült meghozni a szükséges lépéseket

"Magyarország egy miniszteri aláírással önként vállalta 1999-ben a bolognai rendszer bevezetését további 28 országgal együtt annak érdekében, hogy a globalizáció által támasztott követelményeknek eleget tegyen" - vázolta a kezdeti lépések körülményeit Csirik János, a Nemzeti Bologna Bizottság (NBB) elnöke, aki hozzátette: "a nagy piacokkal szembeni versenyképesség megteremtésének áldozatává vált a felsőoktatás".

Az egyes országok politikai állásfoglalásai mellé állt az Európai Unió is későbbi deklarációival, mint például a kreditrendszer szabályozásával, vagy a különböző mobilitási programokat meghatározó lépéseivel."A bolognai rendszer egy bonyolult célrendszert jelent, melyet folyamatosan finomítottak és bővítettek. Magyarország a szkeptikusok táborát erősítette, miközben azonban álláspontja ezen a területen nem változott, az első három évet követően a világosan meghatározott célrendszer egyes kitételeit nekünk is teljesítenünk kell" - utalt a tétlenkedésre Csirik János. "A döntéshozás késlekedésének és az egységes bevezetés hiányának eredménye a mai alapképzési rendszer, a keretek hiánya miatt pedig a kritikus területeken nem sikerült meghozni a szükséges lépéseket" - folytatta.

MRK: sok finomhangolásra van szükség

Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia elnöke az MRK hivatalos álláspontját ismertette, amely, mint mondta: egy másfél év tapasztalataiból összeállított összegzés, általános állásfoglalás. Az elnök emlékeztetett: az MRK a kezdetektől többségi véleménnyel támogatta a bolognai rendszerre való átállást, és ennek a visszaállítását elképzelhetetlennek tartja. Megállapította: permanensen zajló reformintézkedések miatt nem telt el elég idő a rendszer megítélésre és a változások megszilárdulására sem, bár azt hangsúlyozta, hogy sok finomhangolásra van szükség a rendszerben. Bírálatként fogalmazta meg, hogy az alap-és mesterképzések kidolgozása nem egyszerre valósult meg, "azok párhuzamos kialakítása pedig lényegesen jobb képzési struktúrát eredményezett volna" - hangsúlyozta Rudas. További hiányosságként a munkaadói oldal alulinformáltságát jelölte meg, rámutatott: a piaci szféra nem tud különbséget tenni az alap-és mesterképzésben szerzett vélemény között, bár mint mondta, a két ciklus illeszkedése 2009-ben még nem értékelhető.

A Magyar Akkreditációs Bizottsággal kapcsolatban megjegyezte: általános észrevétel, hogy az akkreditációs eljárás sokszor túlszabályozott és túl gyakran változik.Javaslatai közül az MRK hangsúlyozta: az osztatlan rendszerben oktatott szakok listáját nem kívánja bővíteni, valamint az alapképzés struktúráján is csak apró, elsősorban a piaci szegmenstől érkezett visszajelzések alapján javasol változtatásokat. Az MRK tagjai javasolják azonban, hogy szakalapítási kérelem a szakterületi bizottságok javaslata, elbírálása nélkül ne kerülhessen a MAB elé, illetve azoknál elsősorban a nemzetközi tapasztalatokra építsenek a szakalapítási kérelmet benyújtók.

Az MRK szükségesnek tartaná továbbá a mesterképzés egységesített felvételijét, a finanszírozási rendszer átalakítását. Rudas a finanszírozási rendszer módosításának alátámasztásaként úgy fogalmazott: "az MRK szerint hosszútávon nem szolgálja a minőségi képzés megtartását, ha az intézmények elsődleges célja, hogy bármilyen módon, de minél több felvételizőt szerezzenek, és minél több hallgatót képezzen. A normatív rendszert meg kell szüntetni" - mondta.Végezetül a rendszer folyamatos finomhangolásának jelentőségére hívta fel a figyelmet, valamint a Bolognai Bizottsággal való együttműködést emelte ki.

MAB: fontos lenne megkülönböztetni az "academic" és a "professional" mesterszakokat

"Magyarországon a rendszerváltást követően mutatkozott az igény az amerikai típusú felsőoktatás, tehát egy lineáris, piramis formájú rendszer bevezetésére, ahol minden rendszer kettős céllal bír" - mondta Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke. Ennek fényében a mai felsőoktatásnak magában kellene foglalnia a továbbtanulásra való lehetőséget és a munkaerő-piaci igények kielégítését egyaránt. Miközben pedig hazánk ennek kialakításán munkálkodik, további négy megrázkódtatást kellett átélnie a hazai felsőoktatásnak, úgy, mint az autonómia megjelenése, a megnégyszereződött hallgatói létszám, a felsőoktatásba bekerülő gyengébb hallgatók problémája és az intézményi integráció. Ennek következményeit vázolta számos pontban a MAB elnöke: "szakirányok rendszere kaotikus, kialakulatlan a kimeneteli követelmények rendszere, a tömegképzés módszertana".Továbbá megjegyezte: fontos lenne foglalkozni a kompetencia-alapú képzéssel, a munkaerő-piaci szereplőkkel meg kellene ismertetni a diplomák értékét, egyes szakirányokat önálló szakokká kellene tenni, az értékelés során pedig a bemeneti követelmények helyett a kimeneti követelményeket kellene alapul venni. Fontos lenne megkülönböztetni az "academic" és a "professional" mesterszakokat az intézmények kapacitását figyelembe véve.Helyes elhatározásnak tartja ugyanakkor Bazsa György a mesterszakok esetében a keretszám-elosztási algoritmust, a felvételi eljárásrendet azonban itt is tisztázni kellene.

FTT: ha a felsőoktatás nem állt volna át a többciklusú képzési struktúrára, további minőségi és versenyképességi kérdéseket vetne fel

Mang Béla, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) elnöke előadásában központi feladatként nevezte meg, hogy jelenleg egy felfutó rendszer elfogadása a feladat, amelyhez a szakbizottságok és szervezetek között egységes lépések kellenek. Az FTT fő feladata kapcsolatot tartani a munkaerőpiaccal, ezért a tanács igyekszik egy széles körű konzultációs rendszert kialakítani - tájékoztatott a szervezet elnöke.Jelenleg kétirányú kutatások zajlanak. Vizsgálják a versenyszféra körülményeit, illetve kutatják a szabályozott foglalkoztatási rendszerben elhelyezkedő diplomások, tehát a közszférába beilleszkedők helyzetét. Mang Béla legfontosabb célként említette, hogy a kétciklusú képzések illeszkedésével megjelenő keresztmobilitás kommunikációját - amely például egy mérnök alapszakos, közgazdász mesterszakos hallgató esetében felmerül - meg kell oldani a munkaadói szféra felé is.Az FTT elnöke kiemelte továbbá azt is: a bolognai rendszert bevezettük, és további átalakításokra szükség van ugyan, ha azonban nem történik meg ez a hirtelen átalakítás Magyarországon, ha a felsőoktatás még mindig nem állt volna át a többciklusú képzési struktúrára, nem csatlakozott volna az Európai Felsőoktatási Térséghez, az további minőségi és versenyképességi kérdéseket vetne fel - hangsúlyozta.

OK: a bolognai rendszer eszméjének elterjesztése volna a cél

"A ciklusokra bontott képzések kialakítása egymástól függetlenül ment végbe, a döntéseket külön-külön hozták meg az alap-, illetve a mesterképzések esetében, az alapszakok tehát nem tartalmazzák a mesterképzés aspektusát” - vázolta felsőoktatás egyik fő problémáját Bókay Antal, az Országos Kredittanács (OK) elnöke. Hozzátette: a felsőfokú szakképzés és az alapképzés viszonya sem tisztázott, de a szakirányú továbbképzés rendje is válságot könyvelhet el, így pedig megkérdőjeleződik a továbbképzés jövője. "Számos kérdés merül fel ugyanakkor a kreditátvitellel kapcsolatban is, mint például az elévülés és az egyszer megszerzett tudás többszöri felhasználására vonatkozó problémakör, de tisztázatlanok továbbá az osztatlan képzések kialakíthatóságának kritériumai is" - számolt be további problémákról a kredittanács elnöke.

A magyarországi implementáció során nem készült el ugyanakkor a doktori képzések kimeneteli követelményeinek rendszere sem, de a szaklétesítés szabályai is hiányosak, a részletek szintjét nem érintik az előírások. "Eközben pedig a tanulásorientált megközelítés háttérbe szorult, a tantervek kialakításában például nem kapott szerepet a kimeneti követelmények szintje, a tehetségfejlesztés egyetlen formái pedig a szakkollégiumok maradtak". A kredittanács javaslatában a konkrét részletek elemzése szerepel, ennek végeredményeként azonban nem jogszabály-módosításokra volna szükség, sokkal inkább a bolognai rendszer eszméjének elterjesztése volna a cél.Palásti Kovács Béla, a BMF tanára, az NBB Képzési Albizottságának képviselője összegzésként a bolognai rendszer jelenlegi legnagyobb kihívásként állapította meg az alap- és mesterképzések megfelelő illeszkedését, az új tárgyak kidolgozásában szükséges szemléletváltást, a szétaprózott tantárgystruktúrát, és annak negatív hatását a mobilitásra, a kreditelismertetési eljárás kiterjesztését a szakirányú továbbképzésre. A legfontosabb feladatok között említette a célok megismertetését a munkaerőpiaccal és a hallgatósággal, az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás erősítését, a mobilitás ösztönzését és kereteinek megteremtését, illetve a szakrendszerű oktatás megfelelő kialakítását.

(www.edupress.hu)