Tudományos kutatások indulhatnak Veszprémben

Mély megújuláson megy át a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem, ennek alapfeltétele a múlt évben pályázaton elnyert 4,3 milliárd forintos állami támogatás - tájékoztatta az egyetem stratégiai igazgatója.

  • Eduline

Réti Tamás elmondta: a fejlesztési összegből mindenekelőtt új kutatóhelyet (tudásbázist) alakítanak ki Veszprémben, a volt gyermekkórház épületében - melyet az egyetem 99 évre kapott kezelésbe a megyei önkormányzattól -, illetőleg ide "viszik be" az intézmény élenjáró kutató-fejlesztő tevékenységeit. Jelentős fejlesztéseket valósítanak majd meg Keszthelyen, a Georgikon karon és a székesfehérvári campuson is - tette hozzá.

Az igazgató közlése szerint több olyan tudományos kutatást indítanak majd, amelynek reményeik szerint gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő szerepe lesz. A veszprémi tudásházban létrehoznak a többi közt egy informatikai-fejlesztő központot, járműelektronikai és digitális jelfeldolgozó laboratóriumot létesítenek, továbbá régiós fejlesztéseket szolgáló gépészeti és mechatronikai, valamint bioinnovációs kutatócentrumot alakítanak ki.

Zsiborácsné Petró Mária gazdasági főigazgató arról tájékoztatott, hogy a Pannon Egyetem gazdálkodása stabil, az állami támogatás és a saját bevétel tavaly összességében elérte a 11,5 milliárd forintot. 2008-ban a hallgatói létszám csökkenő tendenciája is megállt, sőt a korábbiakhoz képest nőtt a felvételt nyertek száma; a Pannon Egyetemen összesen 10 ezer 500 diák tanul - tette hozzá.

Közlése szerint 2011-ig szóló intézményfejlesztési tervükben a legfontosabb stratégiai cél a minőségi képzés, valamint a kutatási és innovációs tevékenység erősítése. Mint elmondta, több karon intézeteket hoztak létre, és bővítették, korszerűsítették a képzési kínálatot.

Zsiborácsné Petró Mária kiemelte, hogy olyan szakokat létesítenek, amelyek "piacképesek", megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek, de a képzési struktúra átalakításában meghatározó az idegen nyelvű szakok indítása is. Hozzátette: fontos az is, hogy minél nagyobb számban tudjanak külföldi hallgatókat fogadni.

Kitért arra, hogy a szakterületek átalakítása összefügg az oktatói létszám "átstrukturálódásával" is; egyes karokon némileg csökken, másutt viszont emelkedik a létszám.

Létszámleépítési tervük nincs - jegyezte meg, tájékoztatva arról is, hogy a Pannon Egyetemen 390 oktató dolgozik, a teljes alkalmazotti létszám azonban mintegy ezerre tehető.

A gazdasági főigazgató végül azt hangsúlyozta, hogy egy nemrég készült felmérés szerint - húsz szempont alapján rangsoroltak a 76 hazai felsőoktatási intézmény közül 40-et -, a Pannon Egyetem az előkelő 5. helyezést érte el.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.