Szükséges dokumentumok a mesterképzés felvételijéhez

A mesterképzésre jelentkezőknek - hasonlóan a többi felvételi eljáráshoz - dokumentumokat kell csatolniuk a hiteles felvételi kérelem benyújtásához, hiszen igazolniuk kell a mesterképzésre jogosító felsőfokú oklevelük meglétét, valamint a lehetséges többletpontokat igazoló dokumentumokat - tájékoztatta az Edupress-t az Országos Felsőoktatási Információs Központ.

  • Edupress
Fontos tudni, hogy a szükséges dokumentumokat legkésőbb július 9-ig kell beküldeni postai úton az Oktatási Hivatal címére, személyesen a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban az Educatio Kht. Ügyfélszolgálatán, vagy feltölteni elektronikusan az e-felvételi rendszer segítségével. A dokumentumokat elegendő fénymásolt formában, hitelesítés nélkül beküldeni. A hallgatói jogviszony megszületésének feltétele azonban ezen papírok eredeti bemutatása a tanév kezdetekor.

Érdemes a már meglévő igazolásokat a jelentkezési lappal egy időben eljuttatni a hivatalos szervnek. Azok a jelentkezők, akik az idei évben szerzik meg oklevelüket, az intézmény által kiállított igazolást kell, hogy beküldjék, amely igazolja, hogy a hallgató sikeres záróvizsgát tett és rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ezt legkésőbb július 9-ig juttathatják el a felvételizők a fent részletezett lehetőségek valamelyikével. A mesterképzésre való jelentkezéshez tehát szükséges az előző felsőoktatási rendszerben szerzett főiskolai, vagy egyetemi végzettség fénymásolata, vagy az új rendszerben szerzett alap, mester, vagy doktori fokozatot igazoló végzettség másolata.

A jelentkezési lapra fel kell ragasztani az arról leválasztható eredeti csekkszelvényt, amelyen a jelentkező befizette a felvételi eljárási díjat.

Azoknak a jelentkezőknek, akiknek megszerzett oklevelüket a választott mesterképzés nem teljes kreditérték beszámításával fogadja el, az előzetes kreditelismertetési eljárásról szóló határozatot szintén legkésőbb július 9-ig be kell nyújtaniuk.

A mesterképzés felvételi rendszerében a többletpontok feltételrendszerét az intézmények határozzák meg. Legtöbb esetben a második, illetve harmadik nyelvtudásért, a szakhoz illeszkedő felsőfokú, vagy emelt szintű OKJ-s végzettségért, OTDK-n, illetve TDK-n elért helyezésért, sportteljesítményért, a már megszerzett oklevél minősítéséért, továbbá korábbi szakmai tevékenységért adnak az intézmények többletpontot. A többletpontok megszerzéséhez a jelentkezési lappal együtt, vagy legkésőbb a dokumentumpótlás határidejéig csatolni kell a megfelelő igazoló tanúsítványokat. Ugyanez a szabály vonatkozik az előnyben részesítés jogcímén járó jogosultságok megszerzésére. A hátrányos, halmozottan hátrányos, fogyatékkal, vagy állami gondozásban élő jelentkezők is csak a megfelelő igazolások beküldésével szerezhetik meg az ezért járó többletpontokat. A mesterképzés felvételi eljárásában az intézmények saját hatáskörben dönthetnek a feltételrendszerről, így néhány intézményspecifikus dokumentumra is szükség lehet. A felvételi során több intézmény kér motivációs levelet a hallgatóktól, egyes szakokon felvételi követelményként alkalmassági vizsgát is előír az intézmény, ilyenkor az alkalmasságot igazoló dokumentumot is csatolni kell a jelentkezési lappal, vagy legkésőbb a dokumentumpótlás határidejéig el kell juttatni. Bizonyos szakokra csak a szakmában szerzett előzetes gyakorlat meglétével lehet jelentkezni, ebben az esetben a betöltött munkakört igazoló dokumentumot is csatolni kell. Kérhetik továbbá a leckekönyvet, az oklevélmellékletet, vagy az oklevél átlagának igazolását a jelentkezőktől. Ezekre a dokumentumokra ugyanazok a szabályok és határidő vonatkozik, mint a többi hivatalos igazolást.

A szükséges dokumentumok listájáról a Felsőoktatási felvételi tájékoztató diplomásoknak szóló kötetéből, vagy a www.felvi.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.