Szükséges dokumentumok a mesterképzés felvételijéhez

A mesterképzésre jelentkezőknek - hasonlóan a többi felvételi eljáráshoz - dokumentumokat kell csatolniuk a hiteles felvételi kérelem benyújtásához, hiszen igazolniuk kell a mesterképzésre jogosító felsőfokú oklevelük meglétét, valamint a lehetséges többletpontokat igazoló dokumentumokat - tájékoztatta az Edupress-t az Országos Felsőoktatási Információs Központ.

  • Edupress

Fontos tudni, hogy a szükséges dokumentumokat legkésőbb július 9-ig kell beküldeni postai úton az Oktatási Hivatal címére, személyesen a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban az Educatio Kht. Ügyfélszolgálatán, vagy feltölteni elektronikusan az e-felvételi rendszer segítségével. A dokumentumokat elegendő fénymásolt formában, hitelesítés nélkül beküldeni. A hallgatói jogviszony megszületésének feltétele azonban ezen papírok eredeti bemutatása a tanév kezdetekor.

Érdemes a már meglévő igazolásokat a jelentkezési lappal egy időben eljuttatni a hivatalos szervnek. Azok a jelentkezők, akik az idei évben szerzik meg oklevelüket, az intézmény által kiállított igazolást kell, hogy beküldjék, amely igazolja, hogy a hallgató sikeres záróvizsgát tett és rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ezt legkésőbb július 9-ig juttathatják el a felvételizők a fent részletezett lehetőségek valamelyikével. A mesterképzésre való jelentkezéshez tehát szükséges az előző felsőoktatási rendszerben szerzett főiskolai, vagy egyetemi végzettség fénymásolata, vagy az új rendszerben szerzett alap, mester, vagy doktori fokozatot igazoló végzettség másolata.

A jelentkezési lapra fel kell ragasztani az arról leválasztható eredeti csekkszelvényt, amelyen a jelentkező befizette a felvételi eljárási díjat.

Azoknak a jelentkezőknek, akiknek megszerzett oklevelüket a választott mesterképzés nem teljes kreditérték beszámításával fogadja el, az előzetes kreditelismertetési eljárásról szóló határozatot szintén legkésőbb július 9-ig be kell nyújtaniuk.

A mesterképzés felvételi rendszerében a többletpontok feltételrendszerét az intézmények határozzák meg. Legtöbb esetben a második, illetve harmadik nyelvtudásért, a szakhoz illeszkedő felsőfokú, vagy emelt szintű OKJ-s végzettségért, OTDK-n, illetve TDK-n elért helyezésért, sportteljesítményért, a már megszerzett oklevél minősítéséért, továbbá korábbi szakmai tevékenységért adnak az intézmények többletpontot. A többletpontok megszerzéséhez a jelentkezési lappal együtt, vagy legkésőbb a dokumentumpótlás határidejéig csatolni kell a megfelelő igazoló tanúsítványokat. Ugyanez a szabály vonatkozik az előnyben részesítés jogcímén járó jogosultságok megszerzésére. A hátrányos, halmozottan hátrányos, fogyatékkal, vagy állami gondozásban élő jelentkezők is csak a megfelelő igazolások beküldésével szerezhetik meg az ezért járó többletpontokat. A mesterképzés felvételi eljárásában az intézmények saját hatáskörben dönthetnek a feltételrendszerről, így néhány intézményspecifikus dokumentumra is szükség lehet. A felvételi során több intézmény kér motivációs levelet a hallgatóktól, egyes szakokon felvételi követelményként alkalmassági vizsgát is előír az intézmény, ilyenkor az alkalmasságot igazoló dokumentumot is csatolni kell a jelentkezési lappal, vagy legkésőbb a dokumentumpótlás határidejéig el kell juttatni. Bizonyos szakokra csak a szakmában szerzett előzetes gyakorlat meglétével lehet jelentkezni, ebben az esetben a betöltött munkakört igazoló dokumentumot is csatolni kell. Kérhetik továbbá a leckekönyvet, az oklevélmellékletet, vagy az oklevél átlagának igazolását a jelentkezőktől. Ezekre a dokumentumokra ugyanazok a szabályok és határidő vonatkozik, mint a többi hivatalos igazolást.

A szükséges dokumentumok listájáról a Felsőoktatási felvételi tájékoztató diplomásoknak szóló kötetéből, vagy a

www.felvi.hu

oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.