Szükséges dokumentumok a mesterképzés felvételijéhez

A mesterképzésre jelentkezőknek - hasonlóan a többi felvételi eljáráshoz - dokumentumokat kell csatolniuk a hiteles felvételi kérelem benyújtásához, hiszen igazolniuk kell a mesterképzésre jogosító felsőfokú oklevelük meglétét, valamint a lehetséges többletpontokat igazoló dokumentumokat - tájékoztatta az Edupress-t az Országos Felsőoktatási Információs Központ.

  • Edupress
Fontos tudni, hogy a szükséges dokumentumokat legkésőbb július 9-ig kell beküldeni postai úton az Oktatási Hivatal címére, személyesen a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban az Educatio Kht. Ügyfélszolgálatán, vagy feltölteni elektronikusan az e-felvételi rendszer segítségével. A dokumentumokat elegendő fénymásolt formában, hitelesítés nélkül beküldeni. A hallgatói jogviszony megszületésének feltétele azonban ezen papírok eredeti bemutatása a tanév kezdetekor.

Érdemes a már meglévő igazolásokat a jelentkezési lappal egy időben eljuttatni a hivatalos szervnek. Azok a jelentkezők, akik az idei évben szerzik meg oklevelüket, az intézmény által kiállított igazolást kell, hogy beküldjék, amely igazolja, hogy a hallgató sikeres záróvizsgát tett és rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ezt legkésőbb július 9-ig juttathatják el a felvételizők a fent részletezett lehetőségek valamelyikével. A mesterképzésre való jelentkezéshez tehát szükséges az előző felsőoktatási rendszerben szerzett főiskolai, vagy egyetemi végzettség fénymásolata, vagy az új rendszerben szerzett alap, mester, vagy doktori fokozatot igazoló végzettség másolata.

A jelentkezési lapra fel kell ragasztani az arról leválasztható eredeti csekkszelvényt, amelyen a jelentkező befizette a felvételi eljárási díjat.

Azoknak a jelentkezőknek, akiknek megszerzett oklevelüket a választott mesterképzés nem teljes kreditérték beszámításával fogadja el, az előzetes kreditelismertetési eljárásról szóló határozatot szintén legkésőbb július 9-ig be kell nyújtaniuk.

A mesterképzés felvételi rendszerében a többletpontok feltételrendszerét az intézmények határozzák meg. Legtöbb esetben a második, illetve harmadik nyelvtudásért, a szakhoz illeszkedő felsőfokú, vagy emelt szintű OKJ-s végzettségért, OTDK-n, illetve TDK-n elért helyezésért, sportteljesítményért, a már megszerzett oklevél minősítéséért, továbbá korábbi szakmai tevékenységért adnak az intézmények többletpontot. A többletpontok megszerzéséhez a jelentkezési lappal együtt, vagy legkésőbb a dokumentumpótlás határidejéig csatolni kell a megfelelő igazoló tanúsítványokat. Ugyanez a szabály vonatkozik az előnyben részesítés jogcímén járó jogosultságok megszerzésére. A hátrányos, halmozottan hátrányos, fogyatékkal, vagy állami gondozásban élő jelentkezők is csak a megfelelő igazolások beküldésével szerezhetik meg az ezért járó többletpontokat. A mesterképzés felvételi eljárásában az intézmények saját hatáskörben dönthetnek a feltételrendszerről, így néhány intézményspecifikus dokumentumra is szükség lehet. A felvételi során több intézmény kér motivációs levelet a hallgatóktól, egyes szakokon felvételi követelményként alkalmassági vizsgát is előír az intézmény, ilyenkor az alkalmasságot igazoló dokumentumot is csatolni kell a jelentkezési lappal, vagy legkésőbb a dokumentumpótlás határidejéig el kell juttatni. Bizonyos szakokra csak a szakmában szerzett előzetes gyakorlat meglétével lehet jelentkezni, ebben az esetben a betöltött munkakört igazoló dokumentumot is csatolni kell. Kérhetik továbbá a leckekönyvet, az oklevélmellékletet, vagy az oklevél átlagának igazolását a jelentkezőktől. Ezekre a dokumentumokra ugyanazok a szabályok és határidő vonatkozik, mint a többi hivatalos igazolást.

A szükséges dokumentumok listájáról a Felsőoktatási felvételi tájékoztató diplomásoknak szóló kötetéből, vagy a www.felvi.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.