A BGF, a MICA és a cambridge-i székhelyű Anglia Ruskin University új mesterképzési programja a nemzetközi tudástranszfer egyik új ígéretes kezdeményezése, a tervek szerint a képzésben részvevő hallgatók fél-fél évet tölthetnek Magyarországon, Indiában és Angliában.
Eduline
2008. december 12-21. között a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) képviselte hazánkat Indiában a 8. Nemzetközi Vállalkozási Konferencián (IEC), melyen 26 ország szakemberei, valamint több nemzetközi szervezet, így például az OECD, az Európai Bizottság és az ázsiai regionális szakmai egyesület képviselői vettek részt. A rangos konferencián a BGF rektora és a Külkereskedelmi Főiskolai Kar dékánja előadást tartott, emellett pedig érdemi tárgyalásokat folytatott a legkiválóbb indiai felsőoktatási intézményekkel a magyar-indiai oktatási és tudományos kapcsolatok kiépítését szorgalmazva.Az egyik legszínvonalasabb ahmedabad-i magániskola, a Mudra Institute of Communications Ahmedabad (MICA), a cambridge-i székhelyű Anglia Ruskin University (ARU) és a Budapesti Gazdasági Főiskola együttműködésével tervezett „Globális kommunikációs mesterképzési program” a nemzetközi tudástranszfer egyik új ígéretes kezdeményezése, amely várhatóan a jövő tanévtől, 2009 őszétől valósulhat meg. Új Delhiben pedig a delhi-i AMITY Egyetem vezetőivel közös képzési programok kidolgozásáról, továbbá a kultúraközi kapcsolatok erősítéséről tárgyalt a Főiskola.Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora az indiai tárgyalások kapcsán elmondta: „Örömmel mondhatom, hogy az Indiában folytatott tárgyalások a várt sikereket hozták. A zavartalan lebonyolításához természetesen nagyban hozzájárult a Magyar Köztársaság Delhi-i Nagykövetsége és a Delhi-i Magyar Kulturális Intézet tevőleges támogatása. A MICA, a BGF és a Ruskin University együttműködése nemcsak Magyarország versenyképességét javíthatja, hanem a hallgatóknak is óriási lehetőséget kínál, olyan új, közös mesterképzés jöhet létre, melynek keretében a diákok fél-fél évet tanulhatnak Magyarországon, Indiában és Angliában.”
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
