Oktatási-tudományos együttműködés Indiával

A BGF, a MICA és a cambridge-i székhelyű Anglia Ruskin University új mesterképzési programja a nemzetközi tudástranszfer egyik új ígéretes kezdeményezése, a tervek szerint a képzésben részvevő hallgatók fél-fél évet tölthetnek Magyarországon, Indiában és Angliában.

  • Eduline

2008. december 12-21. között a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) képviselte hazánkat Indiában a 8. Nemzetközi Vállalkozási Konferencián (IEC), melyen 26 ország szakemberei, valamint több nemzetközi szervezet, így például az OECD, az Európai Bizottság és az ázsiai regionális szakmai egyesület képviselői vettek részt. A rangos konferencián a BGF rektora és a Külkereskedelmi Főiskolai Kar dékánja előadást tartott, emellett pedig érdemi tárgyalásokat folytatott a legkiválóbb indiai felsőoktatási intézményekkel a magyar-indiai oktatási és tudományos kapcsolatok kiépítését szorgalmazva.

Az egyik legszínvonalasabb ahmedabad-i magániskola, a Mudra Institute of Communications Ahmedabad (MICA), a cambridge-i székhelyű Anglia Ruskin University (ARU) és a Budapesti Gazdasági Főiskola együttműködésével tervezett „Globális kommunikációs mesterképzési program” a nemzetközi tudástranszfer egyik új ígéretes kezdeményezése, amely várhatóan a jövő tanévtől, 2009 őszétől valósulhat meg. Új Delhiben pedig a delhi-i AMITY Egyetem vezetőivel közös képzési programok kidolgozásáról, továbbá a kultúraközi kapcsolatok erősítéséről tárgyalt a Főiskola.

Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora az indiai tárgyalások kapcsán elmondta: „Örömmel mondhatom, hogy az Indiában folytatott tárgyalások a várt sikereket hozták. A zavartalan lebonyolításához természetesen nagyban hozzájárult a Magyar Köztársaság Delhi-i Nagykövetsége és a Delhi-i Magyar Kulturális Intézet tevőleges támogatása. A MICA, a BGF és a Ruskin University együttműködése nemcsak Magyarország versenyképességét javíthatja, hanem a hallgatóknak is óriási lehetőséget kínál, olyan új, közös mesterképzés jöhet létre, melynek keretében a diákok fél-fél évet tanulhatnak Magyarországon, Indiában és Angliában.”

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.