„A vállalkozói attitűd nélkül egy gazdaság sem tud fejlődni” - ezzel a gondolattal nyitotta meg dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a találkozót, melyen a vállalkozás és tudomány, illetve innováció kapcsolatát helyezték az előadások középpontjába. A legfiatalabb leendő vállalkozók számára Pálinkás szerint fontos az önmeghatározás: tudniuk kell, hogy ennek az életformában a mai társadalomban sokszor negatív a csengése, ugyanakkor a valóságban ez egy ésszerű kockázatvállaláson alapuló, legális üzlet kell, hogy legyen, melyből az eddigieknél jobb termék vagy szolgáltatás születik.

A vállalkozás Nagy Péter, a Magyar Spin-off és Start-up Szövetség ügyvezető elnöke szerint is több, mint egyszerű profitvadászat, hiszen az emberi igények kielégítése a célja, a cégépítés pedig olyan alkotó folyamat, amely egyszerre hordozza magában a tudomány, a művészet és a sport értékeit. Olyannyira, hogy például kutatás és vállalkozás kapcsolatának fejlődésében megfigyelhető, hogy nem a tudományt közelítik az üzleti világhoz, hanem az utóbbi szemléletmódja közelít a tudomány emberközpontú gondolkodásmódjához (elég csak a környezettudatosságra vagy a társadalmi felelősségvállalásra gondolni).

A humánus szempontok felsorolásához csatlakozott Szalai Ferenc, a Magyar Fiatal Tudósok Társasága tagja is, aki öt fontos elemét emelte ki a vállalkozói létnek, ezek közül is legfontosabbnak a világmegváltás szándékát nevezte meg. További komponens lehet a csapatépítés, a részletekkel való alapos foglalkozás, a hibázás és a nyitottság. Utóbbi az internetes világba született fiataloknak természetes: nekik már nem csak lehet, de egyenesen kötelező (szakmai) tevékenységüket a különböző közösségi oldalakon, blogokon, no és persze személyesen hirdetni.

A virtuális közösségi érzést használták ki az Icegel alkotói is termékpalettájuk újrapozicionálása során, melyről Kriston Ákos, az egyik alapító számolt be. A fiatal, tehetséges kutató-vállalkozóknak e példa mellett azt is ajánlotta, hogy nézzenek körül a világban, majd jöjjenek vissza Magyarországra, és újonnan megszerzett tudásukkal használják ki az itthoni lehetőségeket. Az innovációban így is, úgy is a világpiacra kell dolgozni.

Lóránt Károly közgazdász ez utóbbi történelmi hátterét, a revolúciós és evolúciós fejlődések szakaszait mutatta be előadásában, és hangsúlyozta: Magyarország csak a saját szellemi termékei révén gazdagodhat meg. Mivel egy ötlet a világon egyszerre sok embernek juthat eszébe, nem szabad késlekedni az új ötletek megjelentetésével, termékké fejlesztésével. Ezután kiemelt néhány területet, amelyeken gyors technológiai fejlődés zajlik, ezért érdemes figyelemmel követni: ilyen a mikroelektronika, a nanotechnológia és a mikrobiológia.

A célcsoport, vagyis a középiskolások csapatokban mutatták be pályázataikat, melyeket a „Legyél Te is Innofőnök!”-felhívásra készítettek. A pályázat célja egy innovációs központ részletes megtervezése volt. A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola a különböző szakmai területek összefogása révén működő, jól szervezett intézményt tervezett, így ők vihették el az egyik számítástechnikai cég által felajánlott fődíjat, vagyis az osztálykirándulásokhoz való pénzügyi hozzájárulást.

A színvonalas pályázatokat látva a zsűri különdíjat is hirdetett, melyet a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanulói nyertek, az iskolájukban már megvalósult innovációs szakkör és eredményeinek bemutatásával. Első megvalósult projektjük, egy reactable, vagyis interaktív akusztikus zeneasztal volt, amelynek felépítésében még világszinten is csak kevesen jártak sikerrel.