A KMTF létrejöttéig Kárpátalján nem létezett önálló magyar felsőoktatási intézmény. Szem előtt tartva a kárpátaljai magyarság igényeit és a törvények adta lehetőségeket, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Református Egyház 1993-an közösen határozott egy alapítványi tanárképző főiskola megszervezéséről. A döntés után megalakították a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, amely felkérésére a nyíregyházi tanárképző főiskola kihelyezett képzéseként indult meg 1994-ben a magyar nyelvű felsőfokú oktatás tanítói, óvodapedagógia, angol-történelem és angol-földrajz szakon. 
1996 szeptemberében sikerült kézhez kapni az ukrán oktatási minisztérium által adott, oktatásra feljogosító működési engedélyt, amely az akkreditálási folyamat lezárásáig biztosította a képzési tevékenységhez szükséges jogi hátteret. Az intézmény a Beregszászi Református Egyház tulajdonában lévő épületben kapott helyet Beregszász központjában.

A KMTF 1996-ban önállósult és akkor az egyetlen önálló, hivatalosan elismert magyar felsőoktatási intézmény volt Magyarország határain kívül. Az évek folyamán a főiskola profilja folyamatosan bővült, 2001. májusában akkreditálták a főiskola tanítói szakát. Néhány esztendő alatt olyan képzési központtá nőtte ki magát, amely a kor és a helyi magyar közösség egyre szélesebb rétegeinek igényeit elégíti ki, s ahol a továbbtanulni vágyó magyar fiatalok a pedagógiai szakirány mellett a kertészmérnöki, a matematikai-informatikai, a közgazdasági és a menedzseri szakok közül választhatnak. 

Az elmúlt években a beregszászi főiskola sokszor a kárpátaljai és a magyar újságok címlapjára került a tanintézmény körül folyó tulajdonjogi vita miatt. Az előzményekhez tartozik, hogy a főiskola a városi tanács döntése alapján 2002. februárjában saját tulajdonába kapta a település központjában álló egykori törvényszéki épületet. Az impozáns, de nagyon leromlott állagú palotát a beregszászi polgármester Mádl Ferenc köztársasági elnök és Anatolij Kinah akkori ukrán miniszterelnök jelenlétében adta át ünnepélyesen a magyar tanintézetnek. A gondok a 2002 áprilisi ukrán parlamenti és helyhatósági választások után kezdődtek, amikor az új felállású városi tanács megfosztotta a főiskolát az épület tulajdonjogától, jóllehet a tanintézet javarészt magyarországi adományokból több tízmillió forintot fordított az épület felújítására. 
A jogi vitából - amelyben jócskán keveredtek a kárpátaljai magyar szervezetek szembenállásából fakadó politikai elemek is - elhúzódó bírósági ügy kerekedett. A kárpátaljai megyei fellebbviteli bíróság három évvel ezelőtt, 2005. január 19-án visszaállította az épület tulajdonjogát, a kedvező döntéshez pedig nyilvánvalóan hozzájárult a Viktor Juscsenko megválasztása után megváltozott politikai légkör.

Jelenleg a KMTF-en 25 szak működik, a 2006-2007-es tanévben 1498 hallgató tanult, ebből 647 a nappali tagozaton, a hallgatók 91 százaléka magyar, 9 százaléka pedig ukrán tannyelvű iskolában érettségizett. Az iskola fenntartása és tatarozása teljes egészében a magyar állam, illetve magyarországi "magántámogatók" pénzéből történik, az ukrán hatóságok nem járulnak hozzá anyagiakkal, pedig - mint az MTI-nek a főiskolán elmondták - egy téli hónapban csak a fűtési számla közel egymillió forintra rúg.

Forrás: MTI