Fordítástudományi konferencia Egerben

A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan A fordítás arcai címmel rendezett fordítástudományi konferenciát az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Anglisztika Tanszéke november 8-án.

  • Edupress

A "minikonferencián" az EKF Anglisztika, Német, Francia valamint Magyar Nyelvészeti Tanszékének oktatói (dr. Reichmann Angelika, dr. Tóth Tibor, dr. Vermes Albert, dr. Szabó Csaba, Csehó Tamás, Schneller Dóra, dr. Kaló Krisztina, dr. Lőrincz Julianna) mutatták be a fordítástudomány különböző területein elért kutatási eredményeiket.Dr. Antal Éva, az Anglisztika Tanszék vezetőjének megnyitóját nyolc prezentáció követte, melyeknek talán legfontosabb jellemzője a konferencia címében is tükröződő sokszínűség volt. Változatos megközelítések - nyelvfilozófiai, fordításkritikai és fordítástörténeti - és egymástól nyelvileg és stílustörténetileg is nagyban különböző fordításszövegek bemutatása illusztrálta a fordítástudomány nyelvészettel, irodalomtudománnyal és kommunikációelmélettel határos megközelítéseiben rejlő potenciákat.A tematikailag igen széles spektrumot felölelő előadások ékesen bizonyították, hogy a fordítástudományi megközelítések csak gazdagíthatják nyelvről, irodalomról és kultúráról vallott elképzeléseket, s olyan tudományterületről van szó, amely közel sem csupán a szakma szűk specifikus rétegének érdeklődésére tarthat számot.A francia levélregény műfajtörténetének és az európai fordításirodalomnak a kapcsolata, a XIX. századi magyar Shakespeare-fordítások történeti áttekintése, az orosz szimbolista próza fordításának dilemmái, Tandori és Artaud művészetének különleges összefonódása és kortárs német, illetve angol regények specifikus, nyelvi szerkezethez és kulturális kontextushoz kötődő fordítási nehézségei a fordítás milliónyi "arca" közül csupán néhánynak a sziluettjét villantották fel.Az Anglisztika Tanszék kezdeményezése talán hagyományteremtő lesz, s a jövőben az EKF újabb fordítástudományi konferenciáknak adhat otthont, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy megismerhessük a fordítás további arcait.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu