Mennyire jó megoldás a félév végi vizsga? Tényleg bizonyítjuk a megtanultakat vagy egyszerűen minden törlődik utána? Hogyan tudunk úgy tanulni, hogy hosszú távon megmaradjon minden? Német kutatók, professzorok járják körbe a kérdést.
Sokszor alig néhány nappal egy vizsga után az az érzése az embernek, hogy elfelejtett mindent, de ez nem jelenti azt, hogy valójában is így történt - mondja Henning Beck a Frankfurti Egyetem idegtudósa, hozzátéve: a diák nagyon fókuszál és stresszel a vizsga előtt, amely után pedig hirtelen ürességet érez, de ez a megkönnyebbülés miatt van, nem pedig azért, mert a tudás eltűnt volna. Két-három hét múlva persze már mondhatjuk, hogy sok mindent elhalványult - tette hozzá.
Elisabeth Meilhammer, aki az Augsburgi Egyetemen kutatja a felnőttoktatást szintén megerősítette, hogy nem törlődik ki minden elsajátított ismeret. Azonban ha adott tudásra aztán már nincs szükségünk, később nem is tudjuk visszahívni azt. Ha valamit viszont a saját érdeklődésünk miatt tanultunk meg, azt nem is felejtük el és a fejünkben marad - mondta a kutató a Süddeutsche Zeitungnak.
Pillanatnyi állapot
Azt írják, egy vizsgával alapvetően csak az derül ki, hogy a tudás egy bizonyos időpontban rendelkezésünkre áll-e. Tehát egy pillanatnyi állapotról van szó, nem pedig a tudás hosszútávú fenntarthatóságáról és annak teszteléséről. Ezenkívül a vizsgák mesterséges környezetben zajlanak: nagyon rövid idő alatt kell az agyunknak teljesítenie. Ráadásul mivel sokaknak nehéz nyomás alatt bizonyítani, a vizsgaeredmények soha nem tükröznek teljesen reális képet.
Egy bizonyos pluszt azonban ad a vizsgahelyzet: valóban beleássuk magunkat egy témába, amiről aztán véleményt is alkotunk. Más esetben nem biztos, hogy ilyen részletesen foglalkoznánk egy-egy témával - jegyezte meg Henning Beck. Hozzátette, hogy a tiszta ténybeli ismeretek ellenőrzésére aligha van jobb módszer. A memorizálást nem szabad alábecsülni, de a legjobb lenne a folyamatos értékelés az egész félévben, nem pedig csak félév végén.
Első lépés a vizsga
Marc Gennat, a Niederrheini Egyetem professzora észrevette, hogy a diákok az első vizsgák után csak tanulnak, de valójában nem értik a tananyagot. Ezért új koncepciót dolgozott ki. A következő évben a vizsgát egy csoportokra osztott projektek keretében kívánja helyettesíteni, amelyben a csapatoknak gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk. A professzor szerint az első lépés a vizsga, de aztán tovább kell mélyíteni a tudást és a gyakorlatban is alkalmazni kell.
Mi a baj az érettségivel?
A magyar iskolarendszer még ma is nagyon erősen egy igen nagy tömegű, minden tanuló számára közös, akadémikus jellegű, erősen kanonizált műveltség átadását tartja a legfőbb feladatának - írja az oktatáskutató. "Van nekünk egy oktatási „intézményünk", amelynek léte - tudomásom szerint - komolyan soha nem kérdőjeleződött meg.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
