Női vezetőt választottak a botrányba keveredett japán egyetem élére

Az intézmény történetében először választottak női elnököt a tokiói orvostudományi egyetemen; a szerdai szavazást az után tartották, hogy júliusban lemondott Szuzuki Mamoru előző elnök, mert kiderült, hogy tudtával éveken át manipulálták a felvételi pontszámokat, a nőkét csökkentve, egyes férfiakét megemelve.

  • MTI
Pixabay

Hajasi Jukiko, az egyetem patofiziológiai tanszékének vezetője került ki győztesen a szerdai szavazásból egyetlen ellenfelével, egy férfi gyermekorvossal szemben. Jövő kedden veszi át tisztségét, amikor a kormányzótanács jóváhagyja.

Elődje az egyetemen nyár elején kirobbant botrány után mondott le, amikor az intézmény belső vizsgálata kiderítette, hogy 2006 óta folyt a vezetés által elrendelt pontszámcsökkentés gyakorlata, és ez hatalmas felháborodást váltott ki a szigetország közvéleményében. Az egyetem volt elnökei közül kettő pénzt kapott azoktól a szülőktől, akiknek gyermekei úgy jutottak be az egyetemre, hogy megnövelték pontszámukat. Az egyetemen végzettek gyermekeinek pontszámát is növelték, hogy az intézmény több adományhoz juthasson általuk.

Az egyetem korábbi vezetői minden női felvételező esetében csökkentették a pontszámot, amit azzal magyaráztak, hogy ily módon akarták megakadályozni az orvoshiányt az egyetemhez kapcsolódó kórházakban, mondván, hogy a női orvosok házasságkötés, szülés után elhagyhatják az intézményt vagy hosszabb szabadságra mennek.

A botrány után a japán oktatási tárca elrendelte a szigetország valamennyi orvostudományi egyetemén a felvételi rendszer átfogó vizsgálatát a nemek közötti egyenlőség betartásának céljából.

Hatalmas botrány robbant ki az egyik neves orvosi egyetemen Tokióban

Éveken át manipulálta a tokiói orvostudományi egyetem a felvételi pontszámokat: a nőkét csökkentették, egyes férfiakét pedig megemelték, hogy bejussanak az intézménybe - állapította meg egy belső vizsgálat, amelynek eredményeit kedden ismertették Tokióban. A pontszám csökkentése legalább 2006 óta folyt az intézményben, ami "nagyon súlyos nőkkel szembeni diszkrimináció" - hangsúlyozta a Tokiói Orvostudományi Egyetemen tartott sajtókonferencián a vizsgálatot végző egyik jogászcsoport egyik tagja.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.