Női vezetőt választottak a botrányba keveredett japán egyetem élére

Az intézmény történetében először választottak női elnököt a tokiói orvostudományi egyetemen; a szerdai szavazást az után tartották, hogy júliusban lemondott Szuzuki Mamoru előző elnök, mert kiderült, hogy tudtával éveken át manipulálták a felvételi pontszámokat, a nőkét csökkentve, egyes férfiakét megemelve.

  • MTI
Pixabay

Hajasi Jukiko, az egyetem patofiziológiai tanszékének vezetője került ki győztesen a szerdai szavazásból egyetlen ellenfelével, egy férfi gyermekorvossal szemben. Jövő kedden veszi át tisztségét, amikor a kormányzótanács jóváhagyja.

Elődje az egyetemen nyár elején kirobbant botrány után mondott le, amikor az intézmény belső vizsgálata kiderítette, hogy 2006 óta folyt a vezetés által elrendelt pontszámcsökkentés gyakorlata, és ez hatalmas felháborodást váltott ki a szigetország közvéleményében. Az egyetem volt elnökei közül kettő pénzt kapott azoktól a szülőktől, akiknek gyermekei úgy jutottak be az egyetemre, hogy megnövelték pontszámukat. Az egyetemen végzettek gyermekeinek pontszámát is növelték, hogy az intézmény több adományhoz juthasson általuk.

Az egyetem korábbi vezetői minden női felvételező esetében csökkentették a pontszámot, amit azzal magyaráztak, hogy ily módon akarták megakadályozni az orvoshiányt az egyetemhez kapcsolódó kórházakban, mondván, hogy a női orvosok házasságkötés, szülés után elhagyhatják az intézményt vagy hosszabb szabadságra mennek.

A botrány után a japán oktatási tárca elrendelte a szigetország valamennyi orvostudományi egyetemén a felvételi rendszer átfogó vizsgálatát a nemek közötti egyenlőség betartásának céljából.

Hatalmas botrány robbant ki az egyik neves orvosi egyetemen Tokióban

Éveken át manipulálta a tokiói orvostudományi egyetem a felvételi pontszámokat: a nőkét csökkentették, egyes férfiakét pedig megemelték, hogy bejussanak az intézménybe - állapította meg egy belső vizsgálat, amelynek eredményeit kedden ismertették Tokióban. A pontszám csökkentése legalább 2006 óta folyt az intézményben, ami "nagyon súlyos nőkkel szembeni diszkrimináció" - hangsúlyozta a Tokiói Orvostudományi Egyetemen tartott sajtókonferencián a vizsgálatot végző egyik jogászcsoport egyik tagja.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.