Női vezetőt választottak a botrányba keveredett japán egyetem élére

Az intézmény történetében először választottak női elnököt a tokiói orvostudományi egyetemen; a szerdai szavazást az után tartották, hogy júliusban lemondott Szuzuki Mamoru előző elnök, mert kiderült, hogy tudtával éveken át manipulálták a felvételi pontszámokat, a nőkét csökkentve, egyes férfiakét megemelve.

  • MTI
Pixabay

Hajasi Jukiko, az egyetem patofiziológiai tanszékének vezetője került ki győztesen a szerdai szavazásból egyetlen ellenfelével, egy férfi gyermekorvossal szemben. Jövő kedden veszi át tisztségét, amikor a kormányzótanács jóváhagyja.

Elődje az egyetemen nyár elején kirobbant botrány után mondott le, amikor az intézmény belső vizsgálata kiderítette, hogy 2006 óta folyt a vezetés által elrendelt pontszámcsökkentés gyakorlata, és ez hatalmas felháborodást váltott ki a szigetország közvéleményében. Az egyetem volt elnökei közül kettő pénzt kapott azoktól a szülőktől, akiknek gyermekei úgy jutottak be az egyetemre, hogy megnövelték pontszámukat. Az egyetemen végzettek gyermekeinek pontszámát is növelték, hogy az intézmény több adományhoz juthasson általuk.

Az egyetem korábbi vezetői minden női felvételező esetében csökkentették a pontszámot, amit azzal magyaráztak, hogy ily módon akarták megakadályozni az orvoshiányt az egyetemhez kapcsolódó kórházakban, mondván, hogy a női orvosok házasságkötés, szülés után elhagyhatják az intézményt vagy hosszabb szabadságra mennek.

A botrány után a japán oktatási tárca elrendelte a szigetország valamennyi orvostudományi egyetemén a felvételi rendszer átfogó vizsgálatát a nemek közötti egyenlőség betartásának céljából.

Hatalmas botrány robbant ki az egyik neves orvosi egyetemen Tokióban

Éveken át manipulálta a tokiói orvostudományi egyetem a felvételi pontszámokat: a nőkét csökkentették, egyes férfiakét pedig megemelték, hogy bejussanak az intézménybe - állapította meg egy belső vizsgálat, amelynek eredményeit kedden ismertették Tokióban. A pontszám csökkentése legalább 2006 óta folyt az intézményben, ami "nagyon súlyos nőkkel szembeni diszkrimináció" - hangsúlyozta a Tokiói Orvostudományi Egyetemen tartott sajtókonferencián a vizsgálatot végző egyik jogászcsoport egyik tagja.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.