Női vezetőt választottak a botrányba keveredett japán egyetem élére

Az intézmény történetében először választottak női elnököt a tokiói orvostudományi egyetemen; a szerdai szavazást az után tartották, hogy júliusban lemondott Szuzuki Mamoru előző elnök, mert kiderült, hogy tudtával éveken át manipulálták a felvételi pontszámokat, a nőkét csökkentve, egyes férfiakét megemelve.

  • MTI
Pixabay

Hajasi Jukiko, az egyetem patofiziológiai tanszékének vezetője került ki győztesen a szerdai szavazásból egyetlen ellenfelével, egy férfi gyermekorvossal szemben. Jövő kedden veszi át tisztségét, amikor a kormányzótanács jóváhagyja.

Elődje az egyetemen nyár elején kirobbant botrány után mondott le, amikor az intézmény belső vizsgálata kiderítette, hogy 2006 óta folyt a vezetés által elrendelt pontszámcsökkentés gyakorlata, és ez hatalmas felháborodást váltott ki a szigetország közvéleményében. Az egyetem volt elnökei közül kettő pénzt kapott azoktól a szülőktől, akiknek gyermekei úgy jutottak be az egyetemre, hogy megnövelték pontszámukat. Az egyetemen végzettek gyermekeinek pontszámát is növelték, hogy az intézmény több adományhoz juthasson általuk.

Az egyetem korábbi vezetői minden női felvételező esetében csökkentették a pontszámot, amit azzal magyaráztak, hogy ily módon akarták megakadályozni az orvoshiányt az egyetemhez kapcsolódó kórházakban, mondván, hogy a női orvosok házasságkötés, szülés után elhagyhatják az intézményt vagy hosszabb szabadságra mennek.

A botrány után a japán oktatási tárca elrendelte a szigetország valamennyi orvostudományi egyetemén a felvételi rendszer átfogó vizsgálatát a nemek közötti egyenlőség betartásának céljából.

Hatalmas botrány robbant ki az egyik neves orvosi egyetemen Tokióban

Éveken át manipulálta a tokiói orvostudományi egyetem a felvételi pontszámokat: a nőkét csökkentették, egyes férfiakét pedig megemelték, hogy bejussanak az intézménybe - állapította meg egy belső vizsgálat, amelynek eredményeit kedden ismertették Tokióban. A pontszám csökkentése legalább 2006 óta folyt az intézményben, ami "nagyon súlyos nőkkel szembeni diszkrimináció" - hangsúlyozta a Tokiói Orvostudományi Egyetemen tartott sajtókonferencián a vizsgálatot végző egyik jogászcsoport egyik tagja.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.