Az intézmény történetében először választottak női elnököt a tokiói orvostudományi egyetemen; a szerdai szavazást az után tartották, hogy júliusban lemondott Szuzuki Mamoru előző elnök, mert kiderült, hogy tudtával éveken át manipulálták a felvételi pontszámokat, a nőkét csökkentve, egyes férfiakét megemelve.
Hajasi Jukiko, az egyetem patofiziológiai tanszékének vezetője került ki győztesen a szerdai szavazásból egyetlen ellenfelével, egy férfi gyermekorvossal szemben. Jövő kedden veszi át tisztségét, amikor a kormányzótanács jóváhagyja.
Elődje az egyetemen nyár elején kirobbant botrány után mondott le, amikor az intézmény belső vizsgálata kiderítette, hogy 2006 óta folyt a vezetés által elrendelt pontszámcsökkentés gyakorlata, és ez hatalmas felháborodást váltott ki a szigetország közvéleményében. Az egyetem volt elnökei közül kettő pénzt kapott azoktól a szülőktől, akiknek gyermekei úgy jutottak be az egyetemre, hogy megnövelték pontszámukat. Az egyetemen végzettek gyermekeinek pontszámát is növelték, hogy az intézmény több adományhoz juthasson általuk.
Az egyetem korábbi vezetői minden női felvételező esetében csökkentették a pontszámot, amit azzal magyaráztak, hogy ily módon akarták megakadályozni az orvoshiányt az egyetemhez kapcsolódó kórházakban, mondván, hogy a női orvosok házasságkötés, szülés után elhagyhatják az intézményt vagy hosszabb szabadságra mennek.
A botrány után a japán oktatási tárca elrendelte a szigetország valamennyi orvostudományi egyetemén a felvételi rendszer átfogó vizsgálatát a nemek közötti egyenlőség betartásának céljából.
Hatalmas botrány robbant ki az egyik neves orvosi egyetemen Tokióban
Éveken át manipulálta a tokiói orvostudományi egyetem a felvételi pontszámokat: a nőkét csökkentették, egyes férfiakét pedig megemelték, hogy bejussanak az intézménybe - állapította meg egy belső vizsgálat, amelynek eredményeit kedden ismertették Tokióban. A pontszám csökkentése legalább 2006 óta folyt az intézményben, ami "nagyon súlyos nőkkel szembeni diszkrimináció" - hangsúlyozta a Tokiói Orvostudományi Egyetemen tartott sajtókonferencián a vizsgálatot végző egyik jogászcsoport egyik tagja.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
