Czervan Andrea
Czervan Andrea

79 400 forint – ekkora tanulmányi ösztöndíjat kap havonta az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyik hallgatója, aki 38 kreditet szerzett kitűnő eredménnyel az előző félévben. A mesébe illő összeg a diákot is meglepte, ugyanis nem minden egyetemen, és nem is minden félévben számíthatnak a hallgatók ilyen jutalomra. Az ösztöndíj kiszámításának módszertana azonban tele van homályos részletekkel.

Tanulmányi ösztöndíj: van, aki csak 6000, de van, aki 80 ezer forintot kap havonta
©

"Az előző tanév őszi félévében 32 kreditet szereztem, egy négyesem volt egy háromkredites tantárgyból. Tavasszal 15 800 forintot kaptam volna havonta, az első utalás után azonban kiderült, hogy elszámolták az ösztöndíjakat, így végül 14 300 forint lett a havi összeg. Én ezt kicsit keveselltem ezért a teljesítményért, de azért örültem" - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának mesterszakos hallgatója, aki a mostani félévben havonta majdnem 80 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjat kap.

"Nagyon meglepett, hogy ebben a félévben 38 kreditre - igaz, ezúttal csak ötöseim voltak - az előző félévi ösztöndíj több mint az ötszörösét adják. Először azt hittem, elírták vagy elszámolták, de szerencsére megérkezett a számlámra” - tette hozzá.

Az ösztöndíj összegének aránytalansága nem csak az ELTE bölcsészkarára járókat lepi meg. A társadalomtudományi kar egyik alapszakos hallgatója az előző félévben 37 kreditre, 6,0-s kreditindexre 14 700 forintot kapott havonta, míg ebben a félévben 31 kreditre, 4,6-os kreditindexre - tehát rosszabb eredményre - havi 23 ezer forintot utalnak neki.

Lehet hat-, de akár harmincezer is

Hogyan változhat szemeszterről szemeszterre ilyen mértékben a tanulmányi ösztöndíjak összege? Kiderült: az aránytalanság "természetes", ugyanis számtalan dologtól függ, mekkora támogatást kaphat egy hallgató - ugyanazért a teljesítményért az egyik félévben járhat hatezer, a másikban pedig akár harmincezer forint is, az egyes egyetemeken pedig nagyságrendekkel alacsonyabb vagy magasabb lehet az ösztöndíj összege. Kérdéseinket több kar hallgatói önkormányzatának elküldtük - ahonnan érkezett válasz, közöljük.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) 2012-es felmérése szerint egyébként a tanulmányi ösztöndíj átlagos havi összege 15 000 forint - a megkérdezett hallgatók majdnem fele számára pont ez az az összeg, amely a szülői támogatáson és/vagy a (diák)munkáért kapott fizetésen felül a szűkös, de biztos megélhetéshez kell. A diákoknak ugyanakkor nincs könnyű dolguk, mivel a tanulmányi ösztöndíjjal szinte lehetetlen előre tervezni. A HÖOK felméréséről itt olvashattok részletesen.

Ki kaphat tanulmányi ösztöndíjat?

Tanulmányi ösztöndíjra a felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan és mesterképzésen tanuló, nappali tagozatos, állami ösztöndíjas hallgatók jogosultak, a kiszámítás módjáról azonban nem sokat mondanak a jogszabályok – a részleteket, illetve azt, hogy a hallgatói normatíva mekkora részét fordítják tanulmányi ösztöndíjra, az egyes felsőoktatási intézmények, illetve karok határozzák meg, a konkrét szabályokat pedig a hallgatói térítési és juttatási szabályzat tartalmazza. Milyen ösztöndíjakra pályázhatnak az egyetemisták, főiskolások? A teljes listát itt találjátok.

Tanulmányi ösztöndíjat az alap-, osztatlan- vagy mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen tanuló, állami ösztöndíjas, nappali tagozatos hallgatók kaphatnak
©

A hallgatói juttatásokat és térítéseket szabályozó, 2007-es kormányrendelet mindössze annyit mond, hogy tanulmányi ösztöndíjat egy félévben legfeljebb a jogosultak 50 százaléka kaphat, az ösztöndíj havi összege pedig nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva öt százalékánál - ez jelenleg 5950 forint. A hallgatói normatívát egyébként az állami ösztöndíjas hallgatók után kapják az intézmények, összege évi 119 ezer forint. Az egyetemek, főiskolák ebből finanszírozzák többek között a tanulmányi ösztöndíjakat, a szociális ösztöndíjak egy részét, de a hallgatói önkormányzatok működését is.

Miért kiszámítathatlan az összeg?

Azt, hogy ki mennyi ösztöndíjat kap, általában az alapján határozzák meg, hány kreditet szerzett a hallgató, illetve milyen eredménnyel végezte el a különböző kreditértékű kurzusokat. A kreditindexet ugyanis úgy számolják ki, hogy minden érdemjegyet beszoroznak az érte kapott kreditek számával, ezeket összeadják, majd elosztják az összes megszerzett kredit számával. Az úgynevezett ösztöndíjindex - amely alapján az egyes ösztöndíjakat kiosztják - lehet a kreditindex is, de előfordul, hogy egy bonyolultabb képlettel újabb értéket képeznek belőle.

Az ösztöndíjak aránytalanságának egyik oka, hogy az egyes egyetemeknek, főiskoláknak utalt hallgatói normatíva összegét az év elején, az állami ösztöndíjas hallgatók előző évi létszáma, illetve a várható létszám alapján számolják ki. A létszám ugyanakkor a keresztfélévben és a rendes felvételin bekerülő, illetve végzős hallgatók miatt változhat, így megesik, hogy ugyanakkora összeg több, vagy éppen kevesebb hallgatóra jut.

Tovább árnyalja a képet, hogy a legtöbb intézményben az első félévüket töltő alapszakos diákok nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, így az ő utánuk kapott hallgatói normatíva bekerül a közösbe.

A normatíva kiszámolásánál használt hallgatói létszám miatt az elmúlt évben több konfliktus is volt a kormányzat, illetve a felsőoktatási intézmények között. Ahogy márciusban beszámoltunk róla, az ELTE nem tudta kifizetni a megítélt szociális ösztöndíjakat, mivel a tényleges 17 ezres létszám helyett a kormány mindössze 12 ezer fővel számolt. Kevesebb pénzt utaltak a Budapesti Corvinus Egyetemnek és a Debreceni Egyetemnek is: az intézményeknek végül júliusig kellett várniuk, hogy megkapják a hiányzó összeget - az ösztöndíjakat addig más forrásból fizették ki.

Az ELTE-n, a Corvinuson és a Debreceni Egyetemen is gond volt a hallgatói normatíva összegével
©

Az is előfordulhat, hogy az egyik félévben ugyanazért az eredményért még kaptok ösztöndíjat, a következőben pedig már nem. Ennek az az oka, hogy számít a csoport- vagy a szaktársak előző félévi teljesítménye is. A hallgatókat ugyanis általában szakok és/vagy évfolyamok szerint csoportokba osztják - ösztöndíjat azok kaphatnak, akik a csoporton belül a legjobban teljesítő 50 százalékba tartoznak.

Műegyetem

„Nem jellemző nagy ingadozás, körülbelül 6000 és 25 000 forint közötti összegekben osztunk tanulmányi ösztöndíjat” - mondta az eduline-nak Varga Ágoston, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar hallgatói önkormányzatának elnöke.

„Az ingadozás mértéke pár ezer forint lehet: ennek az az oka, hogy az alapszakos hallgató a beiratkozását követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet, így az utánuk kapott tanulmányi ösztöndíjra osztható normatívarész bekerül a közös kalapba, így megemelve a felsőbbévesek tanulmányi ösztöndíját” - tette hozzá. A karon az első félévüket töltő alapszakosok tehát nem, a mesterképzésre felvettek viszont kaphatnak ösztöndíjat, a felvételi pontszámuk alapján.

A BME VBK-n az ösztöndíjindex alapján osztják ki a tanulmányi ösztöndíjat. Az alapelv az, hogy a lehető legtöbb hallgatót támogassák, és az alacsonyabb ösztöndíjindexszel rendelkező diákok se maradjanak ki.

Mi lesz az önköltséges hallgatókkal?

Az önköltséges hallgatók tanulmányi ösztöndíjra való jogosultsága a HÖOK-on belül és az Emberi Erőforrások Minisztériumában is évek óta napirenden van, a jelenlegi rendszer ugyanis sokak szerint igazságtalan. Egy, az eduline birtokába került, 2012. október végi jogszabálymódosítás-tervezet szerint az Emmi a tanulmányi ösztöndíjra jogosultak arányát 35 százalékra csökkentette volna, ugyanakkor előírta volna, hogy az önköltséges diákok is megkaphassák a havi juttatást. Hallgatói normatíva viszont továbbra is csak az állami ösztöndíjas hallgatók után járt volna, az egyetemeknek, főiskoláknak így ugyanannyi pénzből több diák támogatását kellett volna finanszírozniuk.

2013 márciusában Domján Zsolt, a HÖOK akkori - juttatási ügyekért felelős - elnökségi tagja az eduline-nak azt mondta: álláspontjuk szerint az állami ösztöndíjas hallgatók körülbelül 40 százaléka kaphatna tanulmányi ösztöndíjat, az önköltséges hallgatók jogosultságáról pedig az egyetemek, főiskolák dönthetnének. Ez a rendszer azért lenne igazságos, mert a keretszámok változása miatt az állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók aránya különbözik az egyes intézményekben - tette hozzá. A HÖOK-tól úgy tudjuk, továbbra is azt az álláspontot fogják képviselni, hogy a "fizetős" diákokat valamilyen módon vonják be a tanulmányi ösztöndíjra jogosultak körébe.

Az ösztöndíjindexeket karonként sorrendbe állítják: a középső hallgató eredménye lesz a kari minimum, aki ezt eléri (tehát a felső 50 százalékba tartozik), mindenképpen kap ösztöndíjat – kivéve, ha ez a minimum alacsonyabb, mint 2,5.

Ezután szakonként hoznak létre csoportokat: valójában ekkor dől el, hogy egy adott hallgató ösztöndíjindexe elég magas lesz-e ahhoz, hogy ösztöndíjat kaphasson. Minél jobb egy csoport összteljesítménye, annál több pénzből „gazdálkodhatnak” - itt alapszabály az is, hogy az ösztöndíj minimum és maximum összege között legalább háromszoros szorzónak kell lennie.

Egy hallgató a 2012/13-as tanév tavaszi félévében 31 kreditre és 3,47-es ösztöndíjindexre nem kapott ösztöndíjat. Elmondása szerint akkor több embernek volt jobb átlaga, így ő már „nem fért bele a keretbe”, két tizeddel csúszott le róla, a következő félévben viszont – a felvett 35-ből – 30 elvégzett kreditre, 3,4-es ösztöndíjindexre 7560 forintot ítéltek meg neki.

A Műegyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán 6000 és 25 ezer forint között változik az ösztöndíj összege
©

Képzőművészeti

Egy hallgató példája alapján a Magyar Képzőművészeti Egyetemen is rendre az őszi félévben magasabbak az ösztöndíjak. Az intézményben a kreditindexből (súlyozott tanulmányi átlagból), egy képlet segítségével képzik az ösztöndíjindexet, ahogy az ábrán látható.

©

A diák a 2010/2011-es tavaszi félévében 35 kreditre, 5,73-as ösztöndíjindexre 17 200 forintot kapott havonta, míg a következő tanév őszi félévében 36 kreditre, 5,87 ösztöndíjindexre már 30 700 forintot.

A tavalyi év őszi félévében ráadásul a hallgató kevesebb kreditre, rosszabb tanulmányi átlagra és ösztöndíjindexre több pénzt kapott, mint az azt megelőző tavaszi félévben: 32 kreditre és 5,1-es ösztöndíjindexre 20 500 forint, 31 kreditre és 4,76-os ösztöndíjindexre viszont 22 600 forint járt.

MOME

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a hallgatói normatíva 59 százalékát fordítják tanulmányi ösztöndíjakra. Az alap- és mesterszakos hallgatóknak a kreditindex alapján osztják ki a támogatást: ezt szorozzák meg egy, a HÖK által meghatározott szorzószámmal, a rendelkezésre álló keret alapján.

Egy alapszakos diák a 2010/11-es tanév tavaszi félévében 4,93-as kreditindexre, 32 kreditre 12 325 forintot kapott havonta, a 2011/12-es tanév őszi félévben 40 kreditre és 6,47-es kreditindexre pedig 18 116 forint járt. A következő, tavaszi szemeszterben 6,33-as kreditindexe volt, és 40 kreditet szerzett: ekkor 17 724 forintot kapott. A 2012/13-as tanév őszi félévében, bár rosszabbul teljesített (5,6-os kreditindex, 38 kredit), magasabb ösztöndíjat kapott: havonta 18 390 forintot.

Corvinus

A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán a hallgatói normatíva legalább 60 százalékát fordítják tanulmányi ösztöndíjra, amelyet az ösztöndíjátlag alapján osztanak ki. A kötelező tárgyak nagyobb súllyal számítanak: a kreditek számát 1,2-vel szorozzák.

©

A diákokat szakonkénti csoportokba osztják: azok kaphatnak ösztöndíjat, akik a jobban teljesítő 50 százalékba tartoznak (vagyis az eredményük meghaladja a szak mediánját), és legalább 3,0-s ösztöndíjátlaggal minimum 24 kreditet szereztek.

Az ösztöndíj végső összege két összetevőből áll. Az egyik a sávra jutó minimumösszeg, amelyet 4,0-s, 4,25-ös, 4,5-ös, 4,75-ös és 5,0-s átlagra állapítanak meg – persze ezt is csak akkor kaphatják meg a hallgatók, ha a sáv alsó határa magasabb, mint a szakos medián. A maradék összeget az ösztöndíjátlagok alapján, arányosan osztják ki.

Az MSc-s hallgatók az első félévben havonta 10 ezer forint ösztöndíjat kapnak. Egy mesterszakos diák a második félévben (a 2011/12-es tanév tavaszi félévében) 30 kreditre, 4,67-es ösztöndíjátlagra 18 527 forintot, a következő, őszi félévben pedig 29 kreditre, 4,66-os ösztöndíjátlagra 14 656 forintot kapott.