Háborognak a hallgatók az ELTE-n, több pénzt kell fizetni például a harmadik tárgyfelvételért

Megemelték a hallgatói díjakat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, erről azonban a diákok csak két héttel az iskolakezdés előtt értesültek. A változtatás pedig már a most elsőéveseket is érinti.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A két héttel az iskolakezdés előtt szétküldött szűkszavú levél szerint több jogcím esetében is magasabb összeget kell a hallgatóknak kifizetniük már most ősztől - írja az Átlátszó Oktatás, hozzátéve: az ELTE Hallgatói Önkormányzata szerint ez a követelményrendszer egységesítése miatt van, ugyanis bizonyos karokon alacsonyabb díjak voltak, mint máshol, és csupán ezeket emelték egységes szintre.

A HÖK jelezte az egyetemi vezetésnek, hogy ez problémákat fog felvetni számos hallgatónál. Mivel nem felmenő rendszerben vezették be az egységesítést, akár százával is érintheti a hallgatókat már most ősztől.

Az egyetemen fizetni kell azért, ha egy tárgyat harmadik (dékáni engedéllyel negyedik) alkalommal vesz fel az ember, tehát ha az első kettő során vagy nem vizsgázott, vagy megbukott a vizsgákon. Ezeket a díjakat emelték meg az ELTE jogi karán. A hallgatók között pedig nem ritka a harmadik tárgyfelvétel - írja az Átlátszó Oktatás.

Eddig 4000 forint volt egy kurzus harmadik vagy negyedik felvétele, ez változott 5000 forintra kreditenként. Ez egy szigorlat esetében a 25-30 000 forintot is elérhet. Az Átlátszó Oktatás információi szerint van olyan hallgató, aki épp 105.000 forintnál tart 25-30.000 helyett. A levelező munkarendű diákok még rosszabbul járhatnak, ugyanis vannak olyan kurzusaik, amelyek több kreditet érnek a nappalisokhoz képest. Ez általában jó dolog, hiszen gyorsabban elérik a diplomához szükséges számot, jelen esetben viszont ugyanazért kell többet fizetniük - írják.

A változtatásról június 23-án jelent meg egy frissített tanrend az egyetem honlapján. Értesítés azonban csak augusztus végén érkezett a hallgatók számára. A belső fórumokon kirobbant botrány után a jogi kari HÖK-elnök írta le a díjemelési folyamat menetét. Indoklásként azonban ő sem tudott mást mondani, miszerint:

[…] a Kancellár az egyetemre, mint egy nagy egységre tekint a finanszírozhatóság szemüvegén keresztül, így előfordulhat, hogyha valamilyen módon kari szinten sikerül lejjebb tornászni a kredittúllépés díját, és a harmadik tárgyfelvétel díjára vonatkozó javaslat ehhez igazodik, a Kancellár még akkor is azt felülírva magasabb díjat határoz meg, hiszen ahhoz, hogy az egyetem fenntarthatóan tudjon működni (rezsi, bérek, fejlesztések, fenntartás) szükséges a magasabb díjak beszedése.

Kellemetlen meglepetés: duplája lett a tandíj a BGE hallgatóinak az utolsó félévre

Utolsó, gyakorlati félévében 115 ezer helyett 230 ezer forint tandíjat kell fizetnie a Budapesti Gazdasági Egyetem legalább 200 hallgatójának. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) 2014-2015-ben felvett hallgatói a beiratkozáskor olyan szerződést írtak alá, amely szerint az utolsó, szakmai gyakorlattal töltött félévben csak a fele tandíjat kell megfizetniük: 230 ezer forint helyett 115 ezret.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.