Szeptembertől átalakul a tanárképzés rendszere: újra osztatlan szakok indulnak, a hallgatók két tantárgy oktatását tanulhatják majd ugyanazon a szinten. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Szeptemberben kezdeném az egyetemet. Alapképzésre kell majd jelentkeznem?
Nem. A tanárképzésben 2013 szeptemberétől megszűnik a bolognai - vagyis alap- és mesterképzésre építő - rendszer, így már az érettségi után osztatlan szakokra jelentkezhettek, amelynek a végén tanári végzettséget szereztek.
Az eddigi - pár éve működő - rendszerben az alapképzés elvégzése nem jogosított fel a tanári munkavégzésre, ahhoz a mesterszakot is el kellett végezni. Kivétel volt a tanító szak, de azt az újabb változás sem érinti.
Hány tantárgyat oktathatok majd a diplomámmal?
Kettőt, mivel újra kétszakos lesz a tanárképzés. Nem minden tárgyat lehet majd egymással párosítani: például két idegen nyelvet csak akkor választhattok, ha legalább az egyik az angol vagy a német. Azt, hogy az egyes intézményekben milyen szakpárra jelentkezhettek, a felvételi tájékoztató január második felében megjelenő kiegészítésében nézhetitek meg.
Meddig kell tanulnom?
Újdonság: az általános iskolai tanároknak 4+1, a középiskolai tanároknak 5+1 évet kell majd tanulniuk, a +1 év a szakmai gyakorlatot jelöli. Ha a kétszakos rendszerben az egyik tárgyat általános iskolai tanár, a másikat pedig középiskolai tanárszakként szeretnétek elvégezni, 4,5+1 éves lesz a képzési idő. Ha olyan tárgyat tanultok, amelyből általános iskolában és középiskolában is oktatnak, a két lehetőség közül a harmadik év végén kell választanotok.
Nyelvi szakok csak 5+1 féléves, az erkölcstan- és etikatanári, a hon- és népismerettanári, az ének-zene tanári, valamint a természetismeret-környezettan tanári képzések csak 4+1 éves formában indulnak.
Van esélyem állami ösztöndíjas helyre?
A bejutásról a 240-es minimumponthatár, a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredménye, valamint az intézmények által meghatározott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott szakos kapacitás dönt majd. Biztató jel, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár többször úgy nyilatkozott, a tanárképzést a következő években is támogatni fogja az állam.
Az intézményekre és képzési területekre lebontott idei kapacitásszámok már megvannak: ezek azt mutatják, hogy összesen – tehát az állami ösztöndíjasok és önköltségek együtt - hány hallgató kerülhet be. A budapesti egyetemek és főiskolák adatait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. Valószínűleg lesz külön ösztöndíj a tanároknak: egy decemberi bejelentés szerint havi 75 ezer forintot is kaphatnak azok a hallgatók, akik hiányszakokra, például fizika-kémia tanári képzésre jelentkeznek a felsőoktatásba. Erről itt olvashattok.
Mennyit kell fizetnem, ha önköltséges helyre kerülök be?
Mivel a tanárképzéssel kapcsolatos részletes információk csak a felvételi tájékoztató kiegészítésében jelennek majd meg, csak a tavalyi mesterképzések árából tudunk kiindulni: akkor a legtöbb tanári mesterszakon félévente 300-350 ezer forintot kellett fizetni.
Már elvégeztem az alapképzést, most osztatlan képzésre kell jelentkeznem, hogy tanár lehessek?
Szerencsére nem. Ha az alapképzésben elvégeztétek a szükséges pedagógiai-pszichológiai modult, továbbra is jelentkezhettek az adott szakterület 4+1 féléves, tanári mesterképzésére.
Vannak kivételek, ahol nem osztatlan képzésre kell jelentkezni?
Igen, van néhány tanári szak, amelyeket csak ráépülő mesterképzésben lehet elvégezni. Ez azt jelenti, hogy mesterszakos tanulmányaitok közben vagy azok befejezése után egy egyéves, újabb mesterképzésre kell jelentkeznetek a tanári szakképesítés megszerzéséhez. Ezek a szakok: művészettörténet-tanár, filozófiatanár, a finn nyelv és kultúra tanára, illetve pedagógiatanár.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
