Megszavazták a CEU-t ellehetetlenítő javaslatot

Ma dél után nem sokkal szavazott az Országgyűlés a CEU-t ellehetetlenítő törvényjavaslatról. A kormánypárti képviselők szavazatával elfogadták a módosítást, így finoman szólva bizonytalanná vált az egyetem magyarországi jövője.

  • Eduline
MTI / Kovács Tamás

A javaslatot 123 igen, 38 nem szavazattal elfogadta az Országgyűlés.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnapi javaslatára sürgősségi eljárásban tárgyalta a Parlament azt a törvényt, amit csak lex CEU-ként lehet emlegetni, mert kifejezetten az amerikai-magyar intézmény ellehetetlenítésére irányul. A javaslatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta be éppen egy hete.

A javaslatról történő szavazást meglehetősen kemény viták előzték meg. Az ellenzék kifogásolta, hogy a kormány adminisztratív eszközökkel gyakorlatilag kidobja az országból annak egyik legjobb egyetemét. A kormánypárti képviselők szerint azonban szabálytalanul működik az egyetem, és káros a hazai felsőoktatásra. A felszólalások elhúzódtak a tervezetthez képest így később került sor a szavazásra.

Balog Zoltán, a törvénymódosítás benyújtója azt mondta a Parlamentben, hogy Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni. Ezután leginkább Soros Györgyről beszélt.

Palkovics László oktatási államtitkár a szavazást közvetlenül megelőző felszólalásában azt mondta, ez az egész csak egy jogtechnikai dolog. Ő is - több más kormánypárti képviselőhöz hasonlóan - azt kifogásolta, hogy New Yorkban nem folytat oktatási tevékenységet a CEU. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a CEU kizárása a magyar felsőoktatásból nem érinti a Közép-európai Egyetemet, csak nem adhatnak ki amerikai diplomát, de szerinte ez nem nagy gond, hiszen mint megjegyezte, a többi magyar egyetem sem ad ki ilyet, és mégis munkát találnak az ott végzettek.

A módosítás szerint a CEU 2018. január 1-től már csak az esetben vehet fel hallghatókat, ha a magyar állam és az Egyesült Államok szövetségi kormányzata között erről megállapodás jön létre. Az is a működés feltétele lesz, hogy a CEU New York államban is létesítsen egyetemet, szintén január 1-ig. Ez utóbbi ennyi idő alatt nyilván lehetetlen, ám az Egyesült Államok törvényei szerint az USA szövetségi kormánya sem hozhat döntést a felsőoktatás kérdésében, mert ez a téma az államok hatáskörébe tartozik.

A törvénymódosítás ellen rengetegen tiltakoztak, köztük Navracsics Tibor, egykori fideszes miniszter, jelenlegi uniós biztos. Ugyanígy nem ért egyet a CEU ellehetetlenítésével a Magyar Rektori Konferencia és az ELTE sem. Kiállt a CEU mellett az Oxfordi Egyetem helyettes rektora is, de az amerikai nagykövetség, és az ország külügyi tárcája is.

Vasárnap tízezren vonultak fel Budapesten a törvénymódosítás ellen tiltakozva. Ma délután öt órakor ismét tüntetést szerveznek az intézmény Nádor utcai épületénél.

A CEU délután tart sajtótájékoztatót az ügyben.

A CEU-Közép-európai Egyetem befogadására már többen bejelentkeztek, Vilnius mellett Bécs, Graz, vagy Klagenfurt lehet az intézmény új otthona.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.