A Magyar Rektori Konferencia jogosnak tartja azt a kormányzati igényt, hogy a külföldi felsőoktatási intézményekre egyértelmű szabályozást vezessenek be Magyarországon, de ez nem eredményezheti magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárását és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűkülését. A rektori konferencia a jogszabály hatályba lépése időpontját 2019 szeptemberére tolná ki.
A Magyar Rektori Konferencia elnöksége a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával kiegészülve hétfőn tárgyalt a felsőoktatási törvény tervezett módosításáról.
A rektori konferencia honlapján közzétett állásfoglalásban, utalva arra, hogy a sajtóból értesült a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását célzó javaslatról, sajnálattal állapította meg, hogy az előterjesztő nem biztosított véleményezési lehetőséget.
Kitértek arra is, hogy a törvényjavaslat körül kialakult polémia olyan politikai dimenziókat nyert, amelyek messze vezetnek az eredeti tárgytól.
Az MRK elnöksége szakmai szervezetként nem kíván a napi politikai viták résztvevőjévé válni - jelezték. Kiemelték: elismerik és jogosnak tartják azon kormányzati szándékot, hogy - tekintettel az Oktatási Hivatal jelentésében megállapított hiányosságokra - a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi képzéseire egyértelmű szabályozást vezessen be, illetve a jelenlegi szabályozás alapján elvárja a jogkövető magatartást, amely egyaránt érdeke a magyar felsőoktatásnak és a továbbtanulni szándékozó fiataloknak.
Ez a szabályozási igény azonban nem vezethet magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűküléséhez - rögzítették.
Rámutattak: nem kitérve az amerikai Central European University (CEU) és a magyarországi Közép-európai Egyetem (KEE) közötti jogi és adminisztratív különbségekre, az MRK-nak és a magyarországi egyetemeknek egyaránt érdeke, hogy elismerjék és támogassák a KEE azon törekvését, hogy a továbbiakban is Magyarországon működjön, természetesen eleget téve a magyar akkreditációs és egyéb jogszabályokban előírt követelményeknek.
Az MRK arra kéri az érintett feleket, hogy a felmerült nézetkülönbségeket szakmai konzultációk keretében rendezzék, ehhez az MRK minden segítségét és fórumát felajánlja - írták.
Rétvári elmagyarázta, szerinte miért csal a CEU
A Parlamentben mókázott az államtitkár. Kunahlmi Ágnes interpellációja a lex CEU-ról szólt, amit az ellenzéki politikus kritizált, és számon is kért a kormányon. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára erre azt felelte, hogy a CEU-t New York államban jegyezték be, de ott csak papíron létezik, mert diplomát nem ad ki, sem kampusza, sem oktatói nincsenek.
Az MRK elnöksége fontosnak tartja, hogy a végrehajtás során szakmai értékek ne menjenek veszendőbe. Tekintettel arra, hogy a szabályozás több felsőoktatási intézményt és nemzetközi szerződéseket is érinthet, az MRK elnöksége javasolja, hogy a jogszabályoknak történő megfelelés elvárt időpontja 2019 szeptembere legyen, így minden érintettnek megfelelő idő álljon rendelkezésre a feltételek teljesítésére.
Mint írták, az elnöksége aggodalommal érzékeli, hogy az országot érintő negatív megítélés már olyan mértéket ölt, ami a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is negatív hatással lehet.
Mivel ez a kommunikáció gyakran részleges információkon alapul, ezért kéri az oktatáspolitika irányítóit, hogy mindent tegyenek meg ezen negatív tendenciák ellensúlyozására - olvasható az állásfoglalásban.
Újabb demonstrációt szerveznek délutánra Budapesten: Ádernek is üzennek
Délután 5 órától újabb demonstráció lesz a CEU Nádor utcai épületénél, a résztvevők élőlánccal tiltakoznak majd a "CEU bezárása és az oktatási szabadság durva korlátozása ellen". Persze csak akkor, ha az intézményt ellehetetlenítő törvényjavaslatot megszavazza a Parlament.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
