Titokzatos kéziratot vizsgálnak a kutatók, ez megváltoztatja a matematika történetét

Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában őrzött Bakhsálí kéziratban jelenik meg az első ismert nulla szám - állapították meg az egyetem szakemberei az után, hogy szénizotópos kormeghatározással vizsgálták meg az ősi indiai kéziratot.

  • MTI
Youtube

A tudományos vizsgálatok szerint a kézirat a Kr.u. 3-4. században keletkezett, azaz több évszázaddal idősebb, mint korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy az ősi indiai matematikai kéziratban található zérusjel korábbi, mint az eddig elsőnek ismert zérusjel, amely egy kőbe vésett feliraton jelenik meg az indiai Gvailor egyik templomában 876-os keltezéssel. 

A felfedezés létfontosságú jelentőségű a matematikatörténetben - idézte a BBC NEWS honlapja Richard Ovendent, a Bodleian Könyvtár munkatársát. A nulla megjelenése a matematikában az egyik legnagyobb áttörést jelentette - tette hozzá Marcus Du Sautoy professzor.

A zérusjel az ősi Indiában használt súnjaszthánából származik, amelyet egy ponttal jelöltek. 

A korábbi kutatások a Bakhsálí kéziratot a 8. és 12. század közöttre datálták. A könyvtár szakembereinek azért nem sikerült pontosan megállapítani a korát, mert a kézirat 70 nyírfakéreg lapon maradt fenn három különböző időszakból. 

A kéziratot egy földművelő találta meg a mai Pakisztán területén lévő Bakhsáli falu mellett 1881-ben. Rudolf Hörnle indológus közvetítésével érkezett Európába, az indológus az Oxfordi Egyetem könyvtárának ajándékozta. Hörnle a maga annak idején a kéziratot keletkezését az Kr.u. 3.4. századra becsülte. A kézirata alapvető aritmetikával foglalkozik, és megjelenik benne a tízes alapú helyi értékes számábrázolás a nullával.

Átírhatja a matematika történetét egy 3700 éves, titokzatos agyagtábla

A világ legrégebbi trigonometriai táblázatát rejti egy 3700 éves agyagtábla: ausztrál kutatók egy új vizsgálatnak köszönhetően azonosították a vésett jeleket, amelyek a püthagoraszi számhármasok speciális mintázatát mutatja. Az ausztrál kutatócsoport szerint ősi matematikusok arra használták a táblát, hogy paloták, templomok és csatornák megtervezéséhez végezzenek vele számításokat.

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.