Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában őrzött Bakhsálí kéziratban jelenik meg az első ismert nulla szám - állapították meg az egyetem szakemberei az után, hogy szénizotópos kormeghatározással vizsgálták meg az ősi indiai kéziratot.
A tudományos vizsgálatok szerint a kézirat a Kr.u. 3-4. században keletkezett, azaz több évszázaddal idősebb, mint korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy az ősi indiai matematikai kéziratban található zérusjel korábbi, mint az eddig elsőnek ismert zérusjel, amely egy kőbe vésett feliraton jelenik meg az indiai Gvailor egyik templomában 876-os keltezéssel.
A felfedezés létfontosságú jelentőségű a matematikatörténetben - idézte a BBC NEWS honlapja Richard Ovendent, a Bodleian Könyvtár munkatársát. A nulla megjelenése a matematikában az egyik legnagyobb áttörést jelentette - tette hozzá Marcus Du Sautoy professzor.
A zérusjel az ősi Indiában használt súnjaszthánából származik, amelyet egy ponttal jelöltek.
A korábbi kutatások a Bakhsálí kéziratot a 8. és 12. század közöttre datálták. A könyvtár szakembereinek azért nem sikerült pontosan megállapítani a korát, mert a kézirat 70 nyírfakéreg lapon maradt fenn három különböző időszakból.
A kéziratot egy földművelő találta meg a mai Pakisztán területén lévő Bakhsáli falu mellett 1881-ben. Rudolf Hörnle indológus közvetítésével érkezett Európába, az indológus az Oxfordi Egyetem könyvtárának ajándékozta. Hörnle a maga annak idején a kéziratot keletkezését az Kr.u. 3.4. századra becsülte. A kézirata alapvető aritmetikával foglalkozik, és megjelenik benne a tízes alapú helyi értékes számábrázolás a nullával.
Átírhatja a matematika történetét egy 3700 éves, titokzatos agyagtábla
A világ legrégebbi trigonometriai táblázatát rejti egy 3700 éves agyagtábla: ausztrál kutatók egy új vizsgálatnak köszönhetően azonosították a vésett jeleket, amelyek a püthagoraszi számhármasok speciális mintázatát mutatja. Az ausztrál kutatócsoport szerint ősi matematikusok arra használták a táblát, hogy paloták, templomok és csatornák megtervezéséhez végezzenek vele számításokat.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
