Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Shutterstock
Ma már nem csak külföldön szerezhettek külföldi diplomát - egyre több külföldi felsőoktatási intézmény hirdet képzéseket Magyarországon, ahogy a magyar egyetemek és főiskolák közül is egyre több köt megállapodásokat brit, francia, német, osztrák vagy éppen amerikai felsőoktatási intézményekkel közös szakok indításáról.
Idén szeptembertől például a business schoolok Financial Times által összeállított rangsorán is szereplő ESSCA School of Management is képzést indít Budapesten, a hallgatók hároméves, angol nyelvű nemzetközi menedzsment szakot végezhetnek el, francia diplomát szerezhetnek így. Egy félévet külföldön kell tölteniük az iskola valamelyik partneregyetemén, illetve arra is lehetőségük van, hogy a szakmai gyakorlatot külföldön végezzék el. A felvételihez az kell, hogy a jelentkezők igazolják, hogy van érettségijük vagy ebben az évben fognak érettségizni, a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban megszokott rend alapján emellett motivációs levelet és két referencialevelet, középiskolai és érettségi bizonyítványt is kérnek, a felvételizők személyes elbeszélgetésen vesznek részt.
Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola többek között alap- és mesterszakokat kínál angol nyelven, amelyek elvégzésével a hallgatók a brit University of Buckingham diplomáját kapják meg, a Budapesti Metropolitan Egyetem a Coventry Egyetemmel indít közös üzleti képzéseket.
Itthon, mégis külföldön?
Aligha meglepő: az elmúlt években folyamatosan emelkedett a külföldön továbbtanuló magyar diákok száma. A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának tanulmánya szerint 2013 és 2015 között 40 százalékkal nőtt a hazai fiatalok öt fő célországának (Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia) felsőoktatásában tanuló magyar hallgatók száma. "Noha ezen adatok vélhetően hiányosak, a növekvő tendencia egyértelműen azonosítható. Ezt erősítik meg az egyesült királyságbeli Higher Education Statistics Agency (2017) adatai is, amelyek szerint a szigetország felsőoktatásában tanuló magyar hallgatók száma 2008 és 2012 között mintegy megduplázódott" - olvasható a tanulmányban.
Ennél azonban valószínűleg jóval többen vannak azok, akik fontolgatták ugyan a külföldi továbbtanulást, de főként anyagi okok miatt végül lemondtak róla - ezeket a képzéseket alighanem nekik szánják az egyetemek és főiskolák, itthoni és külföldi felsőoktatási intézmények. A legfőbb hátráltató dolog ugyanis - mondta az Eduline-nak egy végzős középiskolás - nem is a tandíj, hanem a külföldi megélhetési költségek. "Míg itthon legrosszabb esetben is elég 80 ezer forint arra, hogy megéljek a szüleimtől távol, egy másik városban, addig ugyanez például Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban jóval többe kerül. Drágább a koli, az albérlet, az élelmiszer, az utazás" - mondta az idén érettségiző Zsuzsa.
Három magyar fiatal a világ másik végén: miért mentek, mit tapasztaltak?
Hogyan kerülnek húszas éveikben járó magyarok Kenyába, Katarba vagy Japánba? Hogyan építettek karriert, és milyen nehézségekkel kellett szembenézniük? A Campus Plusz 2017 cikke. Anglia, Ausztria, Németország − ha külföldi munkavállalásról van szó, a legtöbb magyarnak ez a három ország ugrik be elsőként. Pedig vannak olyan húszasok-harmincasok, akik az egyetem után sokkal egzotikusabb helyen próbálnak szerencsét.
