Elkészült a felsőoktatási stratégia, decemberben kiderül, rábólint-e a kormány

Palkovics László felsőoktatási államtitkár és Balog Zoltán erőforrás-miniszter. Új stratégiát nyújtanak be a kormánynak

MTI / Kovács Tamás

Palkovics László felsőoktatási államtitkár a kerekasztal ülése utáni sajtótájékoztatón elmondta: a koncepció öt fő irányvonalat rögzít, így együttműködést és versenyhelyzet kialakítását a felsőoktatásban, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó képzési struktúrát, az akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalú felsőoktatás megteremtését, kitér a magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatás-fejlesztés és innovációs háttér kialakítására és a fenti célokhoz igazodó intézményrendszer létrehozására. 

Az államtitkár közölte: november 5-ig várják a kerekasztal résztvevőitől a véleményeket, a dokumentum november 16-ig egészül ki az észrevételekkel, és ez képezi az alapját annak az előterjesztésnek, amelyet decemberben benyújtanak a kormánynak.

Értékelése szerint a felsőoktatás a magyar társadalom sikerágazata, ellátja feladatait, az elmúlt 25 évben kiszélesedtek a diploma megszerzésének lehetőségei. Szerkezeti változtatásra azonban szükség van, és magasabb fokozatba szeretnék kapcsolni a felsőoktatást. Az államtitkár ezt a versenyhelyzet és teljesítmény szavakkal jellemezte. 

Kiemelte a munkaerő-piaci igények kielégítését, és hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar kutatás nemzetközi szinten is versenyképes legyen. Szeretnék a közvetlenül uniós forrásból támogatott projektek számát ötven százalékkal emelni. 

Palkovics László megerősítette: intézményt nem zárnak be sehol, de a szakokat át kell tekinteni. A koncepció alapján új képzési szerkezet és alapképzési típusok kialakítását tervezik, erősítenék a gyakorlatorientált képzéseket, bevezetik a duális képzési formát. 

Világos profillal bíró intézményeket hoznának létre - egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme, közösségi főiskola -, és ezeket megfelelően finanszíroznák. Az általános felvételi pontszám 2016-tól 300-ra nő, a felvételhez emelt szintű érettségi kell majd, és mérnék az oktatói teljesítményeket is. Ezzel párhuzamosan versenyképes bérezést is teremtenének - olvasható a kiosztott háttéranyagban.

Szeretnék annak feltételeit is kialakítani, hogy a vállalatok támogatni tudják a felsőoktatási intézményeket mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. A célok között szerepel a külföldi részképzésben részt vevő hallgatók arányának 10,4 százalékról 20 százalékra növelése, nemzeti kiválóság központok létrehozása és kiemelt finanszírozása 2016-tól. Kérdésre jelezte: bár a költségvetési vita még most következik, az már látszik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és azon belül is a felsőoktatás a nyertesek között lesz.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke kiemelte: a dokumentum pragmatikusan elemzi a felsőoktatás helyzetét, és számos ponton alátámasztja a struktúraváltozásokat. Pozitívumként említette a versenyszellemet, a teljesítményelvűséget és az innovációs-tudományos vonal erősítését. A szakstruktúra átrendezésének igénye további megvitatást igényel majd - jelezte, hozzátéve: az Akadémiával és a Magyar Akkreditációs Bizottsággal is áttekintik az anyagot, ezután a rektori konferencia elnöksége és plénuma elé kerül. 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt hangsúlyozta: az oktatás versenyképességi tényező, és ha jó az oktatás, az jó gazdaságot eredményez. A dokumentum szemléletváltást tükröz, remek helyzetfelmérést tartalmaz, hosszú távú célokat rögzít - sorolta.

Pozitívumként jelölte meg a teljesítményelvűséget, a felhasználóorientált szemléletet és a duális képzés felerősítését. Kitért arra, hogy más módon jelenik meg a szakiskola és a szakképző iskola, fontosnak tartotta a K+F és az innováció gazdasággal és oktatással való összekötését, a közösségi főiskolák megjelenítését. 

Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke üdvözölte, hogy elkészült a koncepció, úgy fogalmazott: a 24. órában vannak. Az érdekvédő az egyetemi oktatók anyagi és erkölcsi megbecsülését hangsúlyozta, és átfogó, jelentős bérfejlesztést és életpályamodellt sürgetett. Szerinte enélkül fokozatváltás nem lehetséges a felsőoktatásban.

Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta: a dokumentumról a doktoranduszokkal és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciával is egyeztetnek. Szerinte az anyag jó irányt jelöl ki, őszinte helyzetértékelésen alapul. Ugyanakkor elsietni semmit sem szabad, hiszen nagy rendszerről van szó, amelyben könnyű hibázni.

Pozitívumként említette a gazdaság érdekeinek figyelembevételét, szerinte a felsőoktatási kormányzat tanult a Bologna rendszer hibáiból, és nem minden területen szorgalmaz duális képzést, hanem csak ott, ahol a gazdaság szereplői szükségesnek látják. A hallgatói felelősségre és az intézményirányításra vonatkozó pontok további egyeztetést követelnek - jelezte. Hozzátette: a hallgatói választások során szeretnék bevezetni az e-voksolást minél szélesebb körben, ez megoldást jelentene a legitimitási és részvételi problémákra. Azt támogatják, hogy a gazdálkodási területet sokkal részletesebb jogszabályi környezet vegye körül.