„Hátradőltek a rektorok”, jól állnak a kancellárok

A kisebb konfliktusok ellenére sikeresnek mondható a kancellárok működése a Népszabadság cikke szerint. A kancellárok jelentős többsége már túl van az első nagy megméretésen, az intézmények új szervezeti és működési szabályzatának megírásán, annak akadémiai emberekkel, rektorokkal való elfogadtatásán.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Egy-két kivételtől eltekintve a vártnál sokkal kevesebb ütközet jellemezte a folyamatot. A legtöbb egyetemen és főiskolán már első nekifutásra sikerült elfogadtatni az új szmsz-t, amelynek tartalmaznia kell a kancellári intézmény bevezetéséhez kapcsolódó szervezeti átalakításokat. Köztük azokat, amelyek újraszabályozzák az intézményeken belül a vezetői hatásköröket – írta a Népszabadság cikkében.

Az akadémiai vezetők többsége, úgy fest, tudomásul vette, hogy a kancellárok hatásköre a dékánok és rektorok rovására növekszik. A nyílt konfliktus felvállalása helyett az intézményvezetők „hátradőlnek”, és mivel hatáskörük nagy részét elvette a kormány, csendben nézik, mit tud majd kezdeni a korábbi évek forráskivonása miatt fölhalmozódó problémahalmazzal a fenntartó minisztérium embere, a kancellár.

Még több cikk a kancellárokról

Kínos zagyvaságokkal nyertek a felsőoktatási kancellárok? 

Minden egyetemen és főiskolán megvan, ki lesz a kancellár

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter