Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A kisebb konfliktusok ellenére sikeresnek mondható a kancellárok működése a Népszabadság cikke szerint. A kancellárok jelentős többsége már túl van az első nagy megméretésen, az intézmények új szervezeti és működési szabályzatának megírásán, annak akadémiai emberekkel, rektorokkal való elfogadtatásán.

Egy-két kivételtől eltekintve a vártnál sokkal kevesebb ütközet jellemezte a folyamatot. A legtöbb egyetemen és főiskolán már első nekifutásra sikerült elfogadtatni az új szmsz-t, amelynek tartalmaznia kell a kancellári intézmény bevezetéséhez kapcsolódó szervezeti átalakításokat. Köztük azokat, amelyek újraszabályozzák az intézményeken belül a vezetői hatásköröket – írta a Népszabadság cikkében.
Az akadémiai vezetők többsége, úgy fest, tudomásul vette, hogy a kancellárok hatásköre a dékánok és rektorok rovására növekszik. A nyílt konfliktus felvállalása helyett az intézményvezetők „hátradőlnek”, és mivel hatáskörük nagy részét elvette a kormány, csendben nézik, mit tud majd kezdeni a korábbi évek forráskivonása miatt fölhalmozódó problémahalmazzal a fenntartó minisztérium embere, a kancellár.
| Még több cikk a kancellárokról |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.