A kisebb konfliktusok ellenére sikeresnek mondható a kancellárok működése a Népszabadság cikke szerint. A kancellárok jelentős többsége már túl van az első nagy megméretésen, az intézmények új szervezeti és működési szabályzatának megírásán, annak akadémiai emberekkel, rektorokkal való elfogadtatásán.
Egy-két kivételtől eltekintve a vártnál sokkal kevesebb ütközet jellemezte a folyamatot. A legtöbb egyetemen és főiskolán már első nekifutásra sikerült elfogadtatni az új szmsz-t, amelynek tartalmaznia kell a kancellári intézmény bevezetéséhez kapcsolódó szervezeti átalakításokat. Köztük azokat, amelyek újraszabályozzák az intézményeken belül a vezetői hatásköröket – írta a Népszabadság cikkében.
Az akadémiai vezetők többsége, úgy fest, tudomásul vette, hogy a kancellárok hatásköre a dékánok és rektorok rovására növekszik. A nyílt konfliktus felvállalása helyett az intézményvezetők „hátradőlnek”, és mivel hatáskörük nagy részét elvette a kormány, csendben nézik, mit tud majd kezdeni a korábbi évek forráskivonása miatt fölhalmozódó problémahalmazzal a fenntartó minisztérium embere, a kancellár.
| Még több cikk a kancellárokról |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
