„Hátradőltek a rektorok”, jól állnak a kancellárok

A kisebb konfliktusok ellenére sikeresnek mondható a kancellárok működése a Népszabadság cikke szerint. A kancellárok jelentős többsége már túl van az első nagy megméretésen, az intézmények új szervezeti és működési szabályzatának megírásán, annak akadémiai emberekkel, rektorokkal való elfogadtatásán.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Egy-két kivételtől eltekintve a vártnál sokkal kevesebb ütközet jellemezte a folyamatot. A legtöbb egyetemen és főiskolán már első nekifutásra sikerült elfogadtatni az új szmsz-t, amelynek tartalmaznia kell a kancellári intézmény bevezetéséhez kapcsolódó szervezeti átalakításokat. Köztük azokat, amelyek újraszabályozzák az intézményeken belül a vezetői hatásköröket – írta a Népszabadság cikkében.

Az akadémiai vezetők többsége, úgy fest, tudomásul vette, hogy a kancellárok hatásköre a dékánok és rektorok rovására növekszik. A nyílt konfliktus felvállalása helyett az intézményvezetők „hátradőlnek”, és mivel hatáskörük nagy részét elvette a kormány, csendben nézik, mit tud majd kezdeni a korábbi évek forráskivonása miatt fölhalmozódó problémahalmazzal a fenntartó minisztérium embere, a kancellár.

Még több cikk a kancellárokról

Kínos zagyvaságokkal nyertek a felsőoktatási kancellárok? 

Minden egyetemen és főiskolán megvan, ki lesz a kancellár

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.