A hét hírei: ilyen az új felsőoktatási stratégia, már 2014-ben 300 lehet a minimumponthatár

Egyes szakokon nyelvvizsga nélkül is lehetne diplomát szerezni az új felsőoktatási stratégia szerint. A dokumentum szűkítené a képzési kínálatot is: az intézmények profiljába nem illő szakoktól megvonnák az állami ösztöndíjas helyeket. Megnéztük, mivel járna, ha az eredeti tervekkel ellentétben már jövőre 300-ra emelkedne a minimumponthatár, és beszámoltunk arról is, mennyi pénzt keresnek a friss diplomás nők és férfiak. Heti összefoglaló.

  • Eduline
MTI / Vajda János

Diploma nyelvvizsga nélkül?

Ahogy az eduline elsőként beszámolt róla, azokon a szakokon, amelyeken az idegennyelv-tudás "másodlagos", nem kötné nyelvvizsgához a diploma kiadását az új felsőoktatási stratégia. Az biztos, hogy a statisztikán javítana az új rendszer: a dokumentum szerint az enyhítésnek köszönhetően akár 15-18 százalékkal is növekedne a diplomát szerzők aránya. A változtatás ellen a Nyelvtudásért Egyesület és a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete is tiltakozik. Hogyan reagáltak a kommentelők? Gyűjteményünket itt találjátok.

Már 2014-ben 300 lehet a minimumponthatár

Bár a ponthatárokról szóló rendeletet már elfogadták, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy hétfői interjúban úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy "rögtön", tehát már 2014-ben "megugorják" a 300-as minimumponthatárt az alap- és osztatlan képzéseken. Az eredeti elképzelés szerint jövőre még "csak" 260 lett volna a küszöb, 2015-ben 280-ra, 2016-ban pedig 300-ra nőtt volna a ponthatár. Ha változtatnak a terven, már a 2014-es felvételin 14 ezer diák szorulhat ki a képzésekből: nekik a közösségi főiskolák által indított felsőoktatási szakképzéseket szánja a minisztérium. Cikkünket itt olvashatjátok.

Elbúcsúzhatnak "értelmetlen" szakjaiktól az egyetemek, főiskolák

"Nem egy adott képzési program vagy szak az, ami általában értelmetlen, netán értéktelen diplomát ad, hanem az adott képzésre valójában alkalmatlan intézmény, illetőleg kar által folytatott program" - áll az új felsőoktatási stratégiában, amelyet hétfőn fogadott el a Felsőoktatási Kerekasztal, így hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerülhet. Ezek a szakok állami ösztöndíjas formában nem indulhatnának. A részleteket itt olvashatjátok.

A felsőoktatási stratégiáról szóló összes cikkünket itt találjátok. A Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat szerint a kormány "az intézmények közvetlen állami irányításával akarja megoldani a felsőoktatás problémáit: a két szervezet közös közleményét itt olvashatjátok.

Nem megy simán a közoktatás átalakítása

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) múlt hét pénteken jelentette be, hogy sztrájkot készít elő a szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodell, illetve a munkaterhek "értelmetlen és elviselhetetlen mértékű" növekedése ellen tiltakozva. A köznevelési államtitkárság hétfői reakciójában azt írta: "a kormány intézkedéseinek köszönhetően a pedagógusok előmeneteli rendszere átláthatóvá, kiszámíthatóvá és egységessé vált, bérük pedig jelentősen nő".

Az alapbér 34 százalékos növekedése ugyanakkor az inflációt "hozza be" - a túlóra- és helyettesítési díj, illetve egyes pótlékok kivezetése miatt pedig több pedagógusnak csökkent a jövedelme - Balog Zoltán erőforrás-miniszter ígérete szerint őket novemberben kárpótolják, szeptemberig visszamenőleg. Mit gondolnak az életpályamodellről a tanárok? Itt nézhetitek meg.

Akadozik az oktatási reform bevezetése a miniszterelnök szerint
Stiller Ákos

Nem csak a PDSZ elégedetlen a közoktatást érintő változásokkal: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint "kaotikus állapotok" uralkodnak, a Hálózat a Tanszabadságért szerint pedig megszűnt a pedagógusok önállósága, és így a tanszabadság is. A Középiskolai Hálózat (KiHa) nyilvános testnevelésórát tart, a szülőkből és tanárokból álló Hívatlanul Facebook-csoport pedig országos megmozdulást szervez a köznevelési törvény eltörléséért.

Az oktatási reform bevezetésével a miniszterelnök is elégedetlen, ezért miniszteri biztos kerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fölé, aki a változtatások végrehajtását fogja felügyelni.

Több pénzt kapnak az egyetemek, főiskolák

11 milliárdos többlettámogatást kap a felsőoktatás az intézmények strukturális átalakításának finanszírozására. Az idei költségvetés hatodik módosítására többek között a pedagógus-béremelés miatt volt szükség. Csökken az egy pedagógusra jutó tanulólétszám, és átalakul a nem állami oktatási intézmények támogatása is. A részleteket itt találjátok. Mi alapján dől el, mennyi pénzt kapnak az egyetemek, főiskolák? Erről itt olvashattok.

Ennyit keresnek a friss diplomások

A nők fizetése minden képzési területen elmarad a férfiakétól: az Educatio Frissdiplomások 2012 című tanulmányának adatait itt nézhetitek meg. Hogyan befolyásolja a szülők anyagi helyzete a friss diplomások keresetét? Itt találjátok.

Mennyit keresnek a különböző egyetemeken, főiskolákon végzett friss diplomások? A 2012-es pályakövetési vizsgálatok egyetemekre, főiskolákra lebontott adatait itt nézhetitek meg. Hány hónap alatt helyezkednek el és mekkora kezdő fizetésre számíthatnak a különböző területeken elhelyezkedő pályakezdők? Cikksorozatunkat itt találjátok.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.